Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Adrienne: Az Erzsébet Tudományegyetem hallgatóinak egészségvédelme 1924-1950
138 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) A negyvenes évek második felében, az 1947/48. tanév tavaszi szemeszterében, kerül szóba a kötelező orvosi vizsgálat folytatása az egyetem tanácsi határozat alapján, ez a karoknál kihirdetésre is kerül.49 Az orvosi kar tanácsa javasolta a hallgatók második félévvégi aláírását az orvosi vizsgálaton való részvételhez kötni. Majd az orvosi vizsgálatok lefolytatására abból következtethetünk, hogy a kar a VKM-hez fordul a kötelező egészségügyi vizsgálattal kapcsolatos tiszteletdíj kiutalása tárgyában.50 Az utolsó adatunk az 1950 decemberéből származik a Tanulmányi Osztálynak a Diákszállóhoz intézett átirata, melyben a közelmúltbeli tbc-s megbetegedésekkel kapcsolatos szükséges szűrővizsgálatokra hívták fel a figyelmet. Az orvosi kar tanácsülési jegyzőkönyvéből kiderült, hogy ezek a vizsgálatok a kérdéses időpontban már lezajlottak, de az eredményekről értesítés még nem érkezett.51 Összegzés Tanulmányunkban közel 25 év egészségvédelmi tevékenységét próbáltuk meg bemutatni az Erzsébet Tudományegyetemen a fennmaradt források alapján. A kutatás közben az a benyomás alakult ki bennünk, hogy mind az állami vezetés, mind az egyetemen lévő tudományos elit és a társadalom részéről is igényként jelent meg az iíjúság fokozottabb egészségvédelmének ügye. Azt is láthattuk, hogy ezek a törekvések nem maradtak meg csupán az elvárás szintjén, hanem komoly gyakorlati teljesítmények is megmutatkoztak mögöttük. Mindenekelőtt dr. Ángyán János nevét kell kiemelnünk, aki mind önálló javaslatokkal, mind pedig a felettes szerv utasításának gyakorlatba ültetésével az adott korszakban a legnagyobb szerepet vállalta. Annak ellenére, hogy a kötelező testnevelés kapcsán beindított vizsgálatok csak rövid időintervallumot fognak át és kénytelenek a háború miatt ezeket is felfüggeszteni, kitűnik, hogy maga a vizsgálat rendszere is fejlődik, az anamnézis illetve az életmód mindenre kiterjedő felvételével, vagy a táplálkozási szokások felmérésével. Az adatokból, illetve a részletes jegyzőkönyvekből valamelyest képet alkothatunk a 30-as évek második felének egészségügyi és egészségvédelmi helyzetéről, különösen kiemelve a korszak fertőzőbetegségei elleni küzdelmet. Az iíjúság fizikai állapotán túl pedig következtethetünk a családokban folyó egészségnevelésre, vagy éppen annak hiányára: a testi higiénia, a korrigálható gyerekkori testi deformitások elhanyagolása stb. tekintetében. Természetesen ezek összefüggésben vannak a családok társadalmi hátterével, anyagi lehetőségeivel és az általános test és egészségkultúrával is. ADRIENNE KOVÁCS, MA. archivist University Archives of University of Pécs kovacs.adrienn@pte.hu 49 PTE EL VIII. 104. a. 1947/48. tanév V. rendes ülés, 1948. jan. 21., 2. pont.; PTE EL VIII. 105. a. 1947/48. tanév V. rendes ülés, 1948. jan. 23., VIII. pont. 50 PTE EL VIII. 105. a. 1947/48. tanév VI. rendes ülés, 1948. febr. 27., XX. pont. 51 PTE EL VIII. 105. a. 1950/51. tanév III. rendes ülés, 1950. dec. 13. ,XXV. pont.
