Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)

ADATTÁR - Halász Tünde Erzsébet: Kossuth Zsuzsanna életútja

160

Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011)

1837. szeptember Zsuzsannát elküldik Zsulavszky Zsigmondné, Kossuth Emília családjához, Emíliát ápolni.

1838. március 14. A nagy pesti árvíz idején Zsuzsanna feladata menteni idős szüleit.

1838 októberében Lajos kérésére Alsódabasra költöznek.

1839. január Zsuzsanna Abonyban vendégeskedik nővérénél.

1839. február 23. Kossuth Lajos elítélése: a királyi tábla ítélete 3 év, amelyet

1839. március 2-án a kétszemélyes tábla 4 évre emelt, a vizsgálati fogság beszámítása nélkül.

1839. június 13. Meghal Kossuth László, Zsuzsanna édesapja.

1840. május 10. Kossuth Lajos kiszabadul, 13-án engedik szabadon. Egyenesen Alsódabasra siet anyjához és húgához. Rövid pihenő után,

1840júniusában Sátoraljaújhelyre, pár hónap múlva Pestre költöznek.

1840. november 12. Länderer Lajos felajánlja Kossuthnak a lapszerkesztői állást Pesten.

1841. május 1. Kossuth Zsuzsanna férjhez megy Meszlényi Rudolfhoz, Sárbogárdra költöznek.

1842. Pesten megszületik Meszlényi Gizella Kossuth Zsuzsanna első gyermeke.

1843. február 22. Pesten megszületik Meszlényi Ilka (Ilona), a második gyermek.

1844. október 6. Megalakul az Országos Védegylet.

1845. november 17. A. védegylet megalakulásának első évfordulóján tartják Pesten az első közgyűlést, ahova Meszlényinét beválasztják Fejér megye küldöttségébe. Azzal a megbízással, hogy tegyen írásban jelentést a közgyűlés lefolyásáról.

1848. január 11. Meszlényi Rudolf meghal.

1848. február 6. Bogárd (Sárbogárd) megszületik ifj. Meszlényi Rudolf.

1848. április 18. Zsuzsanna levelében írja, hogy következő vasárnap Kecskemétre megy Emíliához (valójában menekül Sárbogárdról, Pestre akar költözni).

1848. március 15. A pesti forradalom.

1848 augusztusában Pestre költözik, kosztosokat tart, hogy eltartsa családját és édesanyját.

1848. december 31. A képviselőház és a felsőház vegyes ülésén Kossuth indítványára elhatározzák, hogy a kormány székhelyét átteszik Debrecenbe, amely 1849. május 31-ig ott is marad.

1849. január 2. Harc nélkül feladják a fővárost.

1849. január 5. A császári csapatok bevonulása Pestre.

1849. január 9. Szolnokon, menekülés közben meghalt ifj. Meszlényi Rudolf, Kossuth Zsuzsanna kisfia. Itt el is temetik a gyermeket.

1949. január 16. Zsuzsanna családjával megérkezik Debrecenbe (Csapó utca 317).

1849. április 16. Zsuzsanna lesz „az összes tábori kórházak főápolónője” Az Országos Kórodai Főápolónői Intézet létrehozása. (10, 11)

1849. április 22. Készen áll az első szállítmány, 125 betegre számított kórházi készlet, három szekéren, megfelelő katonai kísérettel, a cél Gödöllő.

1849. április (?) Zsuzsanna első szemleútja Nagykárolyban.

1849. április 23. Felhívás a kórházak igazgatóihoz, a hiányokról tudósítani a hivatalt.

„ ...legyen szíves haladék nélkül azon hiányokról tudósítani, melyek az orvosi segedelmen kívül a betegeknél szorosabb értelemben vett ápolás, az élelmezés és tisztaság fenntartása