Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Horváth Zsuzsanna: Dosztojevszkij epilepsziás tapasztalatai és epilepszia-ábrázolásai a mai neurológia tükrében
74 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217(2011) 1.4. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij álomállapota, rohamok előtti aurája Dosztojevszkij állapotrajzai összhangban voltak a kortárs neurológiai tünetleírásokkal és a mai napig pontosnak tekinthetőek. A félkegyelműben Miskin herceg alakján keresztül leírja, hogy az eksztatikus aurát „a tudat villódzása és az érzelmi állapot páratlan túlfűtöttsége jellemzi". Naplójában 1880. szeptember 7-i keltezéssel ezt írja: „Ma reggel 8.45-kor, gondolataim fonalát elvesztem, más évekbe merülök, álmokba, álomállapotokba, ábrándokba...bűntudatba. " Dosztojevszkij mélyen vallásos volt, ebben epilepsziás rohamainak extatikus élményei is megerősíthették. Szibériai száműzetése idején, egy húsvétkor meglátogatta egy régi barátja (Sztrahov), akinek elmesélte szinte profetikus látomását, amit az egyik rohama előtti aurában tapasztalt meg. „A levegő nagy robajjal telt meg és én mozdulni próbáltam. Úgy éreztem, mintha a mennybolt szakadna le a földre és elnyelne. Valóban megérintettem Istent. Belém költözött; igen, Isten létezik, kiáltottam. Nektek, egészséges embereknek fogalmatok sincs arról, milyen határtalan örömöt élünk át mi, epilepsziások a roham előtti másodpercben. Mohamed a Koránban azt írja, hogy látta a Paradicsomot, járt ott. Ez a sok ostobán okos ember mind biztosan állítja, hogy Mohamed hazug és szemfényvesztő volt. De nem, Mohamed nem hazudott, tényleg járt a Paradicsomban - egy epilepsziás rohama során; éppúgy e betegség áldozata volt, mint én. Nem tudom, hogy ez a földöntúli boldogság másodpercekig, órákig vagy hónapokig tart-e, de hidd el nekem, nem cserélném fel e világ minden kincséért sem. ” [NEUROPH1LOSOPHY, 2007 ] Regényeiben is beszámol az aura jelenlétéről és sajátos tartalmáról. A félkegyelműben Miskin herceg is átéli a roham előtti különleges pillanatokat. „ Egyebek között azon tűnődött el, hogy epileptikus állapotában csaknem közvetlenül a roham előtt (ha ébrenlétben jött rá a roham) volt egy olyan fokozat, amikor a lelki sötétség, a nyomasztó szomorúság közepette némely pillanatban mintegy fény gyűlt az agyában, és lökésszerűen, egyszerre szokatlanul megfeszült egész életereje. Életérzése, öntudata szinte megtízszereződött ezekben a villámgyorsan tovatűnő pillanatokban. Elméjét, szívét rendkívüli fény világította be; mintha egy csapásra lecsillapodott volna minden vigalma, kétsége, nyugtalansága, és feloldódott volna valami derűs és harmonikus örömmel, reménnyel, értelemmel és a végső ok ismeretével teli magasztos nyugalommal. "n Az eksztatikus aurának ez a nagyon híres leírása segített a neurológusoknak lokalizálni Miskin herceg, illetve Dosztojevszkij epileptikus rohamainak kiindulási területét az agyban. Az aura érzelmi töltése arra utal, hogy ezeket a rohamokat a temporális lebeny bizonyos részein zajló abnormális elektromos tevékenység okozza; az érzelmek kapcsolatba hozhatók a limbikus rendszer szerkezeti változásaival - különösen a temporális lebenyben található hippocampus, amygdala és neocortex működésével. [NEUROPHILOSOPHY, 2007] 13 13 F. M. Dosztojevszkij: A félkegyelmű 304.
