Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára
Gaal Gy.: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József 59 A tanterem felső és északi világítással van ellátva; falai vízáthatlan zománcfestékkel bevontak, alsó részeik porcelánnal borítottak. Az ülések a műtőtermet félkörben fogják körül, vízálló vasszerkezettel és falapokkal. A bejárat a hallgatóság részére kétfelől külön oldallépcsőkről nyílik egy hosszú előszobán át, mely ruhafogasokkal, kalap- és esernyőtartókkal van felszerelve, mindkét végén vízöblítéses klozet. [...] Az ülések alatt elég széles és magas folyósószerű tér fut körül, mely az operálandó betegek előkészítésére és kötözésére stb. használtatik. Itt mindkét oldalon 2-2, összesen 4 mosdó van a falra szerelve, lábbal igazgatható emeltyű szerkezettel hideg, meleg vízcsap és a lefolyó nyitására és zárására. A vízsterilizáló készülékek a két sarokban vannak a falra szerelve, gázfűtésre berendezve és közvetlenül a vízvezetékkel összekötve úgy, hogy az egész a mosdók vízcsapjáig zárt rendszert alkot. Az egyik sarokban gázfűtésre berendezett eszközsterilizáló készülék áll. A műterem egyéb felszerelései: üveglapos vas eszköz- és kötszer-asztalok, irrigátor-állvány, kis gördíthető szublimát-mosdóállványok, számos doboz, sterilizált lepedő, kendők és kötszerek számára és Bottini-féle incisorhoz való 50 Amperes akkumulátor-telep; nagy gördíthető és állítható rajztábla rajzfölszerelésekkel. A műtőtér csak egy műtőasztalon való operáláshoz szabatott, de többnyire kettőn, néha a bejáratnál még egy harmadikon is folyik a munka. [...] Az előterem és folyosó között a földszintet az emelettel összekötő emelőgép jár zárt rekeszben, mely a folyosó felé és az előterem felé is nyílik. Az emelőgép betegek szállítására szolgál, kik ágyban, gördíthető ágyemelő készülék segélyével tolatnak a felvevő helyiségből szobáikba, a kórtermekből a műtőszobába, liftre stb. Az előszoba egyik oldalán van a Röntgen-kabinet. A Röntgen-készülék 50 centiméter szikratávolságú áramindítóval, higanyturbinás és Wehnelt-féle áramszakítóval van fölszerelve. A szoba besötétíthető és lemezek kidolgozására is fel van szerelve. A másik oldalon hasonló besötétítető szoba villamozásra, endoszkópiára, villamos vetítésre, sztereoszkópos Röntgen-lemezek vizsgálására, elektrolízisre és villamos rázómasz- százsra van berendezve a megfelelő készülékekkel. A jobb szárny földszintjén az intézeti főnök fogadó- és dolgozószobája, könyvtár, fürdő, orvosi lakás és aszepszises műtőterem van elhelyezve, mely utóbbihoz előszoba, sterilizáló és kötszer-szoba is tartozik. ” A leírás folytatódik a kórtermek bemutatásával, a nagyobbak 24 ágyasok. Van vegyi, szövettani és bakteriológiai laboratórium. A két tanársegédnek külön lakás. A szuterénben a ruhatáron és apáca-lakáson kívül ortopédiai ambulatorium és mechanikai műhely is található. A klinika megnyitásakor, 1899. november 11-én Brandt mond beszédet A kórháztól való félelem címmel, mely a Magyar Polgár című napilapban és különnyomatban is megjelenik49. Brandt bevezetőjében köszönetét fejezi ki az uralkodótól kezdve mindazoknak a személyiségeknek, akik segítették a klinika felépítését, berendezését. Ezután felvázolja a kórházak létrejöttének, fejlődésének történetét kezdve a csatatér melletti beteggondozó sátraktól, az ókori görög, zsidó, indiai kultúrák kezdetleges intézményein át a keresztény szerzetes49 A kórháztól való félelem. Dr. Brandt József előadása a kolozsvári Ferencz József M Kir. Egyetem új Sebészeti Klinikájának megnyitása alkalmából 1899. november 11-én. Különlenyomat a Magyar Polgárból. Kolozsvár, 1899. 18 p.
