Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára
56 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) te 1873-ban, s orvosi tanulmányait az éppen megnyitott egyetemen folytatta. Rögtön utána 1878/79-ben mütőnövendék lett, 1879-84 között sebészeti tanársegéd. Ő az első, aki sebészi tárgykörben Sebkezelés és kötszereléstanbó\ magántanári képesítést35 * * * 39 szerez (1884). Ezután évente meghirdeti az V. félévet végzőknek ajánlott előadását. A Vöröskereszt Kórházban is Brandt maga mellett alkalmazza Benelt, mondhatni utódának neveli ki. Hosszas szenvedés után, mint királyi tanácsos, a Ferenc József rend lovagja 1915 októberében hunyt el40, sírköve ma is áll a Házsongárdi temetőben. 1884-1888 között a rettegi református papcsaládból származó Köblös Lajos a tanársegéd, kolozsvári végzett (1882), majd két tanéven át műtőnövendék. A századfordulón kolozsvári honvéd ezredorvosként tartják nyilván. 1888-tól a gelencei születésű, a nagyenyedi református kollégiumban érettségizett (1881) Bodor Zs(gmond a tanársegéd, megelőzően két évig végezte a műtőtanfolyamot. A szepességi lelkészcsaládból származó Höncz Kálmán 1889-ben szerzett orvosi diplomát Kolozsvárt, s ő 1890-1895 között mütőintézeti előtanulmányok nélkül töltötte be a tanársegédi tisztséget. S elsőként lehetett „első” tanársegéd az 1894/95-ös tanévben. 1897- ben szerzi meg a „száj és fogbetegségek tana” témakörből a magántanári fokozatot, úgyhogy vele indul e tárgy önállósulása Kolozsváron. Utóbb ő az első fogászati klinika megalapítója 1913-ban, de még 1940 őszén is ő nyitja meg címzetes rendkívüli tanárként a visszatért magyar egyetem fogászati előadásait. Versenytársa lehetett a Komárom megyéből idevetődött, s Kolozsvárt 1886-ban diplomát szerző Rudas (Reichenthal) Gerő, aki 1889-től 1891-ig volt műtőnövendék, majd Hönczcel egyszerre 1897-ben szerzett magántanári képesítést a fogak szövet- és kórtanából. A városközpontban jól menő műtermet vezetett 1912-ben bekövetkezett haláláig. Fia, ij). Rudas Gerő szintén fogászati tárgykörből habilitált az 1905/906-os tanévben. Höncz mellett 1894/95-ben második, majd 1895-97- ben első tanársegéd Papp Gábor. Tordáról származott iparos családból, 1891-ben doktorált, majd két évig volt műtőnövendék. A századfordulón a szolnoki megyei kórház igazgató főorvosaként tartották nyilván. Papp Gáborral párhuzamosan 1895-97-ben második, majd 1897-től első tanársegéd Hevesi (Heizer) Imre. A tihanyi születésű fiatal négy évig Kolozsvárt járt egyetemre, végül 1892-ben Bécsben szerzett orvosdoktori diplomát. Hét évig töltötte be Brandt mellett ezt a tisztséget, s főleg az ortopédiára szakosodott, s másodikként szerezte meg a sebészeti magántanárságot 1904-ben. Őt is Brandt utódjául nevelte ki. A kar csak második helyen terjesztette fel a kinevezésre. Úgyhogy a következő professzor alatt még két évig segéd volt, 1907-ben előléptették adjunktusnak, 1911-ben megkapta a nyilvános rendkívüli tanári címet is. Brandt halála után ő vezette a Vöröskereszt Kórházat. 1917-ben az ortopédiai sebészet nyilvános rendes tanárává nevezik ki, de már nem marad idő a szakkórház felállítására. 1919-től magánpraxist folytat, a város legkeresettebb sebésze. 1921. március 15-én egy Kolozsvár melletti dombon morfium befecskendezésével vet véget életének.41 Hevesi mellett hárman is váltották egymást a második tanársegédi tisztségben. 1897-1901 között a háromszéki étfalváról származó, 1894-ben doktorált Imreh Domokos - két évi műtői szak35 A magántanárok névsorát, képesítésük időpontját és szakjuk megjelölését közli Márki Sándor 1922-es egyetemtörténete aFUggelékben (159-176). 40 Bénél János dr. halála. Újság, XVII. évf. (1915) 282. sz. (okt. 13.); Dr. Bénél János temetése. Uo. 284. sz. (okt. 15.) 41 Steiner Pál: Hevesi Imre 1867-1921. Erdélyi Orvosi Lap, II. évf. (1921) 7. sz. (ápr. 1.)
