Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)

TANULMÁNYOK - Gaal György: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József halála centenáriumára

Gaal Gy.: Erdély iskolateremtő sebésztanára: Brandt József

47

Érettségi után Brandt megpályázta a Mária Terézia alapította, bécsi orvostanhallgatókat támogató Goldberg-ösztöndíj erdélyieknek fenntartott helyét. így jutott el 1859 őszén a császárvárosba, s iratkozhatott be az egyetem Orvos-sebészeti Karára9. A bécsi orvosképzés akkoriban Európa-szerte elismert volt. A kórbonctani alapozású, úgynevezett második bécsi orvosi iskola tagjai tanítottak10. Két cseh származású professzor számított vezéregyéniségnek. Carl von Rokitansky, a kórbonctan professzora, az orvostudományt természettudományos alapokra helyezte, a kórképeket összekötötte a boncolási leletekkel. Vagy nyolc betegséget fűznek ma az ő nevéhez. Kollegája, Joseph Skoda belgyógyász professzor a kórbonctanra alapozó betegvizsgálási módokat, a kopogtatást és a hallgatódzást tökéletesítette. Ferdinand Hebra a bőrgyógyászatot tette tudománnyá. De Joseph Hyrtl anatómiatanár, Ernst Brücke fiziológia-professzor neve is fogalomnak számított. A sebészetnek ekkoriban már két tanszéke volt. Az egyiken Franz Schuh volt a professzor, a másikon Johann von Dumreicher. Az idősebb Schuh illeszkedett inkább a Rokitansky-iskolához. A patológiai ismeretek és a belgyógyászati vizsgálatok összekötésével megújította a sebészetet, s előkészítette az utat utódjának, a legnagyobb bécsi sebésznek, Theodor Billrothnak. Schuh nevéhez fűződik az 1847 januárjában végrehajtott első európai éter-narkózisos am- putáció. Dumreicher konzervatívabb felfogású volt.

9 A teljes tanári kar névsora: Öffentliche Vorlesungen an der K. K. Universität zu Wien. Sommer-Semester 1861. Wien, 1861. Medicinisch-chirurgisehe Facultät.

10 Vö. Kapronczay Károly: Balassa János és a pesti orvosi iskola. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. Budapest, 2002.