Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KÖZLEMÉNYEK - Szentgyörgyvölgyi Gábor: "Delejezők" a 19. század második felében Magyarországon
Szentgyörgyvölgyi G.: „ Delejezők ” a 19. század második felében 157 ismerünk.A második biharmegyei földbirtokos, a harmadik orvostudor. Bizonyítható, hogy a második és harmadik Csanády egy és ugyanazon személy! Almosdon született Csanády Ferenc főszolgabíró és Csokaji Fényes Eszter (Eleknek a statisztikusnak testvérhúga) fiaként, 1814. február 27-én18. Érettségi vizsgát tett a debreceni református kollégiumban, majd jogot végzett. Hálátlan szerepet rótt rá a sors Wesselényi báró felségsértési perében! A nagykárolyi megyegyűlésről apjának írott részletes beszámolója került Zichy főispán kezébe, amiben Wesselényi a kormányt kilencmillió ember zsírjának kiszívásával vádolta meg. A főispán azonnal jelentette a bécsi kamarillának és kezdetét vette a „Wesselényi per”19. Csanády István a negyvenes években bihari birtokán gazdálkodott. Dohányt termesztett szivarkészítéshez, dinnyét nemesített és gazdasági cikkeket írt a Magyar Gazdá-ba. A debreceni kertészeti egylet egyik alapítója volt20. A szabadságharc kezdetén közhivatalt vállalt. Főszolgabíró lett a sárréten, 1848 őszén törvényszéki ülnök. A gazdálkodást felfüggesztette. Helyette szabadcsapatot szervezett és két századának élére állt őrnagyi rangban a „Csanády-csapat” parancsnokaként21. Abrud- bányán a sóbányát foglalták el, Halmágyon pedig az osztrák-román csapatok felkelését verték le22. A forradalom bukása után börtönévek következtek. Ott sem tétlenkedett. Angolul tanult, hasonszervi orvostanban és delejezésben képezte magát. Büntetése letöltése után felesége, Majos Amália korábban elkobzott birtokát ugyan visszakapta, de sem a gazdasági körülmények, sem a földet terhelő adósságok nem kecsegtették sikerrel. Ezért egy évre Londonba ment, hogy tudását elmélyítse mind az angol nyelv, mind pedig a hipnózis terén. Az év letelte után hazatért és családjával együtt Debrecenbe költözött, ahol orvosi rendelőt bérelt. Munkálkodását komoly orvosi siker és egy német nyelven írt könyv koronázta23. Könyvében magát magnetizőmek nevezi. Nem végzett orvosegyetemet sem Pesten, sem Lipcsében24. Ennek ellenére 450 oldalon keresztül a mesmeri tanok legbőségesebb tárgymutatóját állította az olvasó elé. Kár, hogy írását nem hazai közönségnek szánta! Úgy bárki eldönthette volna, akarja-e, szeretné-e magát ezzel a gyógymóddal kezeltetni. Csanády István szeretett utazni. Egy itáliai útja után hazatérőben, 1876-ban, a Csele- pataknál főbe lőtte magát. GABOR SZENTGYÖRGYVÖLGYI , MD 18 Álmosdi református egyház anyakönyvi kivonata. Zimányi József nagytiszteletü úr szives közlése. 19 Jancsó Benedek: Kölcsey Ferenc élete és művei. Bp., 1885.416-417. 20 Surányi Béla: Csanády István (18.1876.) Hajdú-Bihari Napló, 1985. jan. 12. 21 Bana: i. m. II. kiadás, 398. 22 Dr. Kun József alezredes, a Hadtörténeti Levéltár igazgatójának szíves közlése. Levél a szerző tulajdonában. 23 Staphan Csanády: Medicinische Philosophie und Mesmerismus. Lipcse, 1860. II. 1864. 24 Hőgyes évkönyv. A lipcsei Kari Marx egyetem orvosi fakultásának nemleges válasza alapján. Levél a szerző tulajdonában.
