Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KÖZLEMÉNYEK - Forrai Judit: A nemzetközi és hazai fogászattörténeti szakirodalom historiográfiai áttekintése
Forrai J.: A nemzetközi és hazai fogászattörténeti szakirodalom 147 the Medical and Surgical Works before 1800 (1955). Az 1935-ben megjelenő Die Zahnheilkunde im achtzehnten Jahrhundert: ein Stück Kulturgeschichte a többi társtudománnyal együtt, kultúrtörténeti egységként mutatja be a fogászattörténet helyét és szerepét. Utolsó, 1945-ben, Die Zahnheilkunde im neunzehnten Jahrhundert címen kiadott művében az utolsó, legdinamikusabb száz év fejlődésével ismerteti meg az olvasót. Technikatörténeti szempontból érdekesek azok a művészeti albumok, amelyek festmények alapján mutatják be egy kor tárgyi emlékeit. Képes történeti könyvek német nyelvterületen is megjelentek. Curt Proskauer - Fritz Heinrich Witt:21 Bildgeschichte der Zahnheilkunde (1962). Heinz E. Lässigand - Rainer A. Müller: Dentistry in the History of Art and Civilization (1985). Kisebb lélegzetű cikkek is egymás után látnak napvilágot, mint például Robert Jütte2>>: A seventeenth-century German barbersurgeon and his patients (1989). A cikkben a 17. századi páciensekről és gyógyítóikról, a borbélysebészek munkájáról ír, különösen a német borbélysebészről, Gerhard Einhormól, aki a legelismertebb sebészcéh vezetője lett 1636- ban, majd 1642-ben Kölnben újraválasztották. Egy évben kétszáz pácienst kezelt, közülük kilencen haltak meg. Ez a mortalitási szám a sebészmesterség gyakorlása közben alakult ki (gangréna, tumor, lőtt seb, égési sérülés, csonttörések - nyílt stb.), nem a fogeltávolítások miatt. Bár itt sem válik még el a tevékenység élesen a fodrászattól, fogtörő- és a sebellátás mesterségétől. A legmodernebb német fogtörténeti szakirodalom kutatója Dominik Groß, aki az etikai tudományokkal bővített szakmatörténeti irodalmat gyarapítja, módszertanilag a modern historiográfia eszközrendszerével dolgozta fel a legújabb kori fogászattörténetet a következő összefoglaló monográfiáiban: Die schwierige Professionalisierung der deutschen Zahnärzteschaft (1867-1919)27 28 29 (1994), Deutsche Gesellschaft für Zahn-, Mund- und Kieferheilkunde im Spiegel der Geschichte (1859), (1999), Die Aufhebung des Wundarztberufs - Ursachen, Begleitumstände und Auswirkungen am Beispiel des Königreichs Württemberg (1806-1918) (1999), Wilhelm Mayer (1847-1931) Der letzte deutsche Handwerkschirurg. A fogászattörténet angol nyelvű irodalma A 19. század végéig a helyi orvosi történetírás két fő téma, az indusztrializáció és a folklór vagy népi gyógyítás köré csoportosítható. Ez vonatkozik a wales-i30 és az ír31 fogászati 27 Proskauer, Curt-Witt, Fritz Heinrich: Bildgechichle der Zahnheilkunde. H.n., DuMont, 1962; Lässigand, Heinz E. -Müller, Rainer A.: Dentistry in the History of Art and Civilization. H.n., Elsevier, 1985. 28 Jütte, Robert: A seventeenth-century German barbersurgeon and his patients. Medical History,. 33. (1989) 184- 198. 27 Groß, Dominik: Die schwierige Professionalisierung der deutschen Zahnärzteschaft (1867-1919). Europäische Hochschulschriften, Reihe 3, 609, Frankfurt a. M., 1994; „Deutsche Gesellschaft für Zahn-, Mund- und Kieferheilkunde ” im Spiegel der Geschichte (1859 bis 1999). Berlin, 1999; Die Aufhebung des Wundarztberufs - Ursachen, Begleitumstände und Auswirkungen am Beispiel des Königreichs Württemberg (1806-1918). Sudhoffs Archiv, Beiheft 41, Stuttgart 1999; Groß, Dominik: Wilhelm Mayer (1847-1931), Der letzte deutsche Handwerkschirurg. Münchner Medizinische Wochenschrift, 138 (1996) 232-234. 30 Withey, Alun: Unhealthy Neglect? The Medicine and Medical Historiography of Early Modern Wales. SocHist Med., 21. (2008) 163-174. 31 O’Doherty, M.: Irish Medical Historiography. Irish Journal of Medical Science, vol. 170., no. 4., 256-260.
