Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Adrienne: Az Erzsébet Tudományegyetem hallgatóinak egészségvédelme 1924-1950
Kovács A.: Az Erzsébet Tudományegyetem hallgatóinak egészségvédelme 131 A vizsgálatok kiterjedtek a testi tulajdonságok, szellemi képességek és készségek, valamint az egyéni és családi kórelőzmények feltérképezésére. Magába foglalták az antro- pometriai, általános belgyógyászati, ezen belül teljes laboratóriumi, mellkasröntgen, szükség esetén elektrokardiográfíai, valamint sebészeti, szemészeti, bőrgyógyászati és vene- rológiai vizsgálatokat. Az eredményeket két törzslapon jegyezték fel, amelyek egy borítékba kerültek. Az első hét előnyomtatott, római számmal jelzett táblázatba kerültek az adatok, majd egy összesítő kimutatás készült, amelyet sorszám és csak chifffe kulccsal olvasható kezdőbetűkkel jelölve tartalmazta az egyes hallgatókra vonatkozó összes adatot. Az előadó a megjelent hallgatók testi állapotát általánosságban kielégítőként jellemezte, de a meg nem jelent joghallgatók esetében feltételezte, hogy gyengébb egészségi állapotuk miatt maradnak gyakran távol az egyetemi előadásoktól. A vizsgálatra kerülő 124 férfihallgató közül 95-en 20 év alattiak voltak, akiknek testi fejlődése még nem fejeződött be. Ezek közül a hallgatók közül 73-an aktív sportolók voltak, míg 51 csak alkalomszerűen, vagy egyáltalán nem sportolt. A betegségek előfordulása szempontjából a fertőző betegségek szerepe nem volt kiugrón magas, a tüdő tuberkulózis manifeszt elváltozásait csak kis százalékban észlelték, ezek a hallgatók folyamatos orvosi ellenőrzés alatt maradtak, nyílt tüdőtuberkulózist senkinél nem diagnosztizáltak. Szifdisszel fertőzött személyt sem szűrtek ki. A bőrgyógyászati megbetegedések közül a gombás fertőzések is csak igen kis arányban jelentkeztek. A fizikai állapot felmérése során nagyon sok hibás fejlődésü hallgatóval találkoztak, aminek a hátterében a családok egészségkultúrájának hiányosságait jelölte meg Ángyán. Ugyancsak erre utalt a fogászati vizsgálat eredménye, ami a fogápolás elhanyagolását mutatta. A szemészeti vizsgálatok eredményeként a 124 hallgató közül több mint fele szorult látás korrekcióra. De ennél is súlyosabb volt a szív és érrendszeri vizsgálatok eredménye, 20 esetben kifejezett eltéréseket találtak, illetve a sportoló hallgatók közül 50%-nál sportszívet diagnosztizáltak, aminek az okát a középiskolai sportéletben az orvosi vezetés és ellenőrzés hiányának tudta be a jelentés.40 A vizsgálatok folytatódtak az 1937/38. tanévben is.41 Ekkor már jóval több hallgató vett részt a vizsgálatokon, az elsőéves orvostanhallgatók teljes létszámban mind az 50-en, a bölcsészhallgatók közül a 15-ből 12-en, míg a jogászhallgatók közül a 236-ból 88-an jelentek meg, ami az utóbbi kar esetében 15,7%-os növekedést jelentett a korábbi évhez képest. (5. ábra) 40 A vizsgálattal kapcsolatos költségekre a rektor 300 Pengőt utalt ki. Később a vizsgáló csoport orvosainak, valamint a segédkező orvostanhallgatóknak és altiszteknek a tiszteletdijára a kórházalap terhére 1000 pengő kiutalását kérte dr. Ángyán. 9 orvos 165 munkaórában, 2 orvostanhallgató 52 munkaórában és 1 altiszt 30 munkaórában dolgozott a rendelések során. PTE EL VIII. 105. a. 1936/37. tanév XI. rendes ülés, 1937. jún. 21., XLIX. pont. 41 PTE EL VIII. 105. a. 1937/38. tanév X. rendes ülés, 1938. jún. 22., XXX. pont.
