Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti közlemények 214-217. (Budapest, 2011)
KÖZLEMÉNYEK - Kovács Adrienne: Az Erzsébet Tudományegyetem hallgatóinak egészségvédelme 1924-1950
124 Comm, de Hist. Artis Med. 214—217 (2011) Korábbi adatok híján nem tudjuk, hogy az egyetem pozsonyi működése során mikor alakult ki a betegápolási alap gyakorlata, vagyis a hallgatók gyógykezelésének egy közös alapból való finanszírozása, de mint láthattuk ez tovább élt az átmeneti budapesti tartózkodás alatt, valamint az 1922/23. tanévben megindított soproni Evangélikus Hittudományi Kar esetében is. Vizsgálatok bevezetése a kötelező testneveléshez kapcsolódóan Az egyetem vezetőségének eleget kellett tennie az 1921/53. te. testnevelésről szóló törvénynek is, amelynek megszületése mögött katonai szempontok is meghúzódtak. Az 1921-es hadsereg létszámkorlátozás arra ösztönözte a kormányzatot, hogy mind az iskolai keretek között, mind pedig azon kívül6 nagyobb hangsúlyt helyezzen a testi nevelésre és képzésre. Ezért a törvény a nemzet minden férfitagjának 21. életévéig kötelezően előírta a testnevelést. A törvény végrehajtására az egyetem 6 tagú bizottsága kidolgozta a kötelező testnevelés szabályzat tervezetét, amit a tanács apróbb módosításokkal és kiegészítésekkel elfogadott.7 A munkát 6 tagú karközi bizottság irányítja, és megbízott szaktanárok vezetik a gyakorlatokat, melyet 40-50 tagú csoportokban tartanak heti 3 órában. A szabályzat kimondta, hogy a férfihallgatókat a nemi bajokra is kiterjedő kötelező orvosi vizsgálatnak kell alávetni, és a gyakorlatok alól az orvos véleménye alapján a bizottság felmentést adhat. A nők számára nem volt ilyen kötelezettség, de az önként jelentkezők számára lehetővé tették, hogy külön csoportokban, női szaktanár vezetése alatt vegyenek részt testedzésen. Számukra az orvosi vizsgálat szintén kötelező volt, de saját választott orvos által, és csak a testgyakorlásra való alkalmasságra vonatkozóan. Mindez alól az Evangélikus Hittudományi Kar hallgatói kivételt jelentettek, ugyanis a tanács a kar saját hatáskörébe utalta a végrehajtást és a testnevelési hozzájárulás kivetését is.8 A résztvevők számára egy az indexben betétlapként alkalmazható testnevelési könyvecskét állítottak ki, amiben az orvos aláírása, illetve a részvétel igazolása szerepelt.9 Az orvosi vizsgálatokkal kapcsolatban ismét felmerült a kórházegylet létrehozásának lehetősége.10 Az orvos személyére a vizsgálatok módjára, terjedelmére és az eredmények regisztrálásának kidolgozására az Orvostudományi Kart kérték fel. A három-tagú bizottság" dr. Blaskó Róbert egyetemi belgyógyászati tanársegédet ajánlotta havi 200 pengő tiszteletdíjjal, a részletek kidolgozását pedig a dr. Ángyán Jánossal kiegészített karközi bizottságra hagyta. A tanács elé a tiszteletdíj felterjesztésével kapcsolatban 6 Cserkészmozgalom, és a speciálisan magyar Levente mozgalom bevezetése. 7 PTE EL VIII. 101. a. 1926/27. tanév IX. rendes ülés, 1927. jún. 30., 15. pont. 8 Az Erzsébet Tudományegyetemen a kötelező testnevelés bevezetésére az 1926/27. tanév I. félévétől került sor. 9 A hallgatóktól 3 pengőt szedtek be beiratkozáskor a testnevelési alapba, ami alól senki nem kapott felmentést. Versenyszerű sportolást pedig egyetemi hallgatók csak a PEAC színeiben folytathattak, ld. PTE EL VIII. 101. a. 1926/27. tanév IX. ülés, 1927. jún. 30., 15. pont. 10 Uo. dr. Fenyvessy Béla, prorektor hozzászólása. n PTE EL Vili. 105. a.1927/28. tanév I. rendes ülés, 1927. szept. 16., XLI. pont. Tagok: dr. Fenyvessi Béla, dr. Róhrer László és dr. Ángyán János
