Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Péter H. Mária: Az 1770-es Egészségügyi Főszabályzatot megelőző erdélyi javas-latok a gyógyszertárak ellenőrzésére

Péter II. M.: Az 1770-es Egészségügyi Főszab ályzatot megelőző erdélyi javaslatok 65 Egészségügyi Bizottság (Commissio Sanitatis) munkáját az 1783-ban megalakított Egészségügyi Osztály (Departamentum Sanitatis) vette át. 1786-ban felállították az „országos főorvosi hivatalt", ami közvetlenül a Helytartótanácsnak volt alárendelve. Ennek feladata volt, többek közt a gyógyszertárak felügyelete is.

2

1 Gyógyszertár-vizsgálati mintát is előírtak, mivel az addigi vizsgálatokról beküldött jegyzőkönyvek nem voltak mindig megfelelőek, bár voltak közöttük alaposak, de felületesek, formaiak is előfordultak. Gyakran a jelentésük csak annyiból állt, hogy ,¿tylo consueto" (megszokott stílusban) folyt le vagy „a gyógyszertárak rendben találtattak" " Az 1787. évi Dekrétum előírta a patikák vizitációja kapcsán a megyei tiszti főorvos feladatait is. Ellenőrizniük kellett, hogy a gyógyszerésznek van-e kellő egyetemi képesítése, megfelelő épületben van-e a gyógyszertár, kellő tisztaságú, a gyógyszereket az előírásnak megfelelően tartják és a megszabott áron forgalmazzák azokat, valamint a mérgek eltartását és kiszolgálását. II. Lipót rövid uralkodása idején (1790-1792) egy rendeletével megerősítette a gyógyszertárak ellenőrzésére vonatkozó törvényt. Ezzel le is zárult a 18. századi gyógyszerészeti vonatkozású törvénykezés. Erdélyi gyógyszertárak ellenőrzése 1752-1753-ban Erdélyben a gyógyszertárak működésére, felügyeletére - mint már említettük - a fent ismertetett törvények, rendeletek vonatkoztak. Már az első városi gyógyszertárak megjelenésekor, a város tanácsosai megbízták a város physicusát, hogy ellenőrizze a patikák officináit és a gyógyszerészeket, akik neki tartoztak számadással. Példaként említhetjük Brassó és Nagyszeben városokat, ahol 1634-ben illetve 1662-ben a gyógyszerésznek esküt kellett tennie a „centumvirekvagyis a százak tanácsa előtt.

2

3 A gyógyszerészeskü szövegében utalás volt arra vonatkozóan, hogy a gyógyszerész minden esetben a hivatalos Dispensatorium (gyógyszerkönyv) előírása alapján jár el, és tiszteletben tartja az érvényes taxa árait.

2

1 Ebben a periódusban - mint a fentiekből is kitűnt - Erdélyben nem létezett saját gyógyszerárszabás. Az erdélyi patikák fennmaradt leltáraiban látható, hogy a gyógyszerek neve után bizonyos összegek szerepelnek, de azt nem lehet tudni, hogy ezek a beszerzési vagy a kereskedelmi árakra vonatkoztak vagy esetleg az akkor érvényes bécsi taxára. Mária Terézia uralkodása idején, 1752. június 26-án Engel Elias, bécsi főorvos {protomedicus) elrendelte Erdély összes gyógyszertárainak évente való ellenőrzését képzett szakemberek által. E célból 1753. március 14-én négy bizottságot hoztak létre, melynek tagjai „a gyógyszerészeiben is jártas orvosok" voltak.

2

5 Jacobųs Schunn (1727-1761) 2

1 Varga Lajos: A közegészségügy rendezése és helyzete hazánkban a múlt század utolsó negyedében. Comm. ex Bibi. Hist. Med. Hung. (1962) Suppl. 1,3. 2

2 Duka Zólyomi Norbert: i.m. 97-98, 151 -154; 2

3 Spielmann József- Maior, Ovidiu: Régi erdélyi gyógyszerészi eskük. Gyógyszerészet 23 (1979) 5, 177-180. 2

4 Spielmann József - Maior, Ovidiu: A gyógyszerészeti deontológia kezdetei Erdélyben. Gyógyszerészet 23 ( 1979) 6,219-222. 2

5 Spielmann József - Szőkefalvi Nagy Zoltán - Rácz Gábor - Lázár Sz. Karola - Maior, Ovidiu: Gyógyszertárellenőrzések Erdélyben a XVIII. század közepén. Gyógyszerészet 18 (1974) 8, 306-309.