Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Kiss Gábor: Fertőzéses megbetegedések az osztrák-magyar hadseregben az első Világháború idején
Kiss G.: Fertőzéses megbetegedések az osztrák-magyar hadseregben 199 tot a kolera követelte. 1914 utolsó negyedévében 2361 kolerabeteget jelentettek, akiknek 28,9 %-a halt meg. A legtöbb kolerás beteg 1915 harmadik negyedévében jelentkezett, számuk 6054 volt, közülük 33,1 % halt meg. 6 Egészségi óvszabalyok. Katonák! Veszedelmes betegségek (nflnt az ázsiai kolera, hugymáz és vérha«) fenyegetnek benneteket. Hu azonban betartjátok azokat a szabályokat, melyeket mi ezen a lapon felsorolunk, akkor bizonyára megóvjátok magatokat ezen betegségektől. Xe igyatok vizet patakokból, folyókból, tavakból, árkokból vagy pocsolyákból, még akkor se, ha a szomjúság kínoz; esak tisztñ forrásvízből és oly kutakból igł*átok, melyeket a tisztek vagy katonaorvosok kijelölnek és a melyek vize nem veszélyes. Jobb a kínzó szomjat férfiasan elviselni, mint mohó, meggondolatlan ivás által életeteket veszélyeztetni. Ha őrjáratok vagy portyázások alkalmával nem tudjátok biztosan, hogy egészséges-o az a viz, melyből inni szándékoztok, akkor forraljátok fel a/, ilyen vizel az evőcsészében (csajkában) és hagyjátok kihűlni, vagy készítsetek forró kávét a kávékonservből; a kávé szomjatokat jobban oltja és a gyomornak jobb mint a viz és erðs¡t. Csak a közétket (menázsit) egyétek. Behatóan és óvva intünk, ne egyetek talált élelmi szerekből, vagy oly ételekből, melyekkel a lakosság házakban, koñÿhókbañ vagy majorokban megkínál; ily ételek többnyire romlottak és ellenséges földön meg is lehetnek mérgezve. Óvakodjatok nyers gyümölcstől, gvanoskolbászféléktől és sajttól¡ nyers tejet se igyatok. Mindennemð főtt ételt és forró italt, valamint a komisz kenyeret nyugodtan élvezhet¡tek, azonban ezt is csak mértékkel; lassan egyetek és egyszerre ne sokat. Kerüljétek a szeszes italokat (a sört, bort, pálinkát és a romot). Nem igaz az, liogy a szesz testünknek erð ad. sőt ellenkezőleg lankađŲi, monelképteleimé Írsz. a lőliiztosságot csökkenti és ragadós betegségbe is könÿnyebben estek, mintha józanul és mértékletesen éltek. Mossátok meg kezeleket, a mikor csak alkalom kínálkozik, különösen mielőtt közöłket (menázsit I esztek és lehetőleg székelés után. Mosdásnál ha csak lehet használjatok szappant és csak ivóvizĥeñ mosakodjatok Székelni csak a tábori árnyékszékekben és peczeárokban Uatrina) szabad, nem pedig valahol a szabadban; különösen az útszéli árkokba, vag¾' épen patakokba vagy pocsolyákba ne székeljetek, mert csak bajtársaitokat hozzátok veszélybe. 11a valaki hasmenést kap vagy hány, rögtön jelentse a katonaorvosnak, vagy ha nincs közelben orvos, akkor az előljáró fő- vagy altisztnek. Ha vnlaki maga nem képes a jelentést megtenni, akkor kötelessége minden bajtársnak erről rögtön jelentést tenni. íla azen óvszabúlyokat szigorúan és lelkiismeretesen betartjátok, akkor ragadós betegségtől meg lesztek kímélve, a háború fáradalmait könnyebben viselitek és drága életeteket megőrzitek a király és haza javára és / fegyvereinket ezzel ép úgy segítitek győzelemre, mint az elszántság és bátorság által. Gondoljatok arra is, hogy az, a k¡ étel és ital könnyelmű élvezete által megbetegszik és a tisztaságra nem vigyáz, sok bajtársát megfertőzi és azoknak életét veszélybe hozza. A kolerával ellentétben inkább a világháború utolsó három, illetve két évében jelentkezett súlyos mértékben a Magyarországon ritkán előforduló járványos megbetegedés, a malária, amelyet váltóláznak, hideglelésnek, posványláznak vagy mocsárláznak is neveznek. Ez az Anopheles szúnyog által terjesztett heveny fertőző betegség, amely a vér vörös vérsejtjeiben élősködik. Jellemző esetekben szabályosan, 3-4 naponként, súlyos esetben rendszertelen időközökben, ismétlődő lázrohamokkal jelentkezik. A megbetegedés a mocsaras vidékeken - amint a különféle elnevezései is bizonyítják - voltjellemző. A rohamok néhány napos gyöngeség, levertség, emésztési zavarok, végtagfájdalmak után indulnak, amelyek fejfájással, hidegrázással kezdődnek, majd ezt követi a bizonytalan ideig tartó, végül bő izzadással járó lázroham. A malária különböző kóralakjainak közös tulajdonsága a tünetek szabályos időközökben való ismétlődése. Az átlagos felgyógyulási idő 2 és fél hónap. Az osztrák- magyar haderő maláriában szenvedőinek a száma 1914-ben és 1915-ben még nagyon alacsony volt. 1916-ban azonban emelkedni kezdett, ez év decemberében 47 108 beteget regisztráltak főként az Albániában állomásozó csapatoknál. Itt már a pocsolyák „petróleumos kezelése" elégtelennek bizonyult. 7 Ezért 1917-ben a legfelsőbb szinten 6 Österreichische Staatsarchiv Kriegsarchiv (a továbbiakban KA) Neue Feldakten (a továbbiakban NFA) Armeeoberkommando 2311 d. 7 KA NFA K. u. k. 4. Infanterie Brigadekommando 279. d. szám nélkül 1917. ápr. 2.
