Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor
140 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) vei küzdők elsődleges aggodalma, tudván hol a hely, mellÿben a bátorítás s jókori czélirányos orvosi segély megmentheti őket azon szörnyű óráktól, mellÿekben a meglánczoltak, kínos vergődés közt, vasvillás őrök körében - jajveszékelő néptömeg bámulatára, elhatalmazott dühöktől üres pillanataikban, - mint valódi gyógyításban elkésettek, rimánÿkodva szokták kérni a jó tevő halált." Az így létrehozott intézmény jelentőségét illő lokálpatriotizmussal emelte ki a már említett Zsoldos János főorvos fia, Zsoldos Ignác akadémikus, akkor Veszprém megyei főjegyző a szolgabírák számára összeállított kézikönyvében 11 0 a Tébolyodottakra nézve teendők című fejezetében: „Legyen szabad egyszersmind szívbeli örömöm is kifejezni, mellÿet azon tudat éreztet velem, hogy a Veszprém megyében - tudtomra egyedül Posony lelkes rendei által megelőzve - már néhány éve Pápán létezik olly intézet, mellÿnek eredete csak emberbaráti meleg érzet ... s az elmebetegek ne többé, mint az előtt, vason vettessenek a tömlöczbe az ottaniak veszedelmére s az emberiség lealacsonyításával, hanem elkülönítve ápoltassanak, s ha lehetséges, egészségesen visszaadják őket a társadalomnak." Cseresnyés fent idézett közleményében áttekintette a pápai ,,jótékony intézeteket". Az elmebetegek és a veszett állatok által megmartak számára létesített „menedék" mellett működik még a városban az Irgalmas Rend 1757-ben alapított 24 ágyas kórháza, a „gazdagok kórháza", a városi kórház, „mellÿben tizenkét elagott nőszemély ápoltatik, a „ város szegényer megsegítésével foglalkozó jótékonysági intézmény, a 12 ágyas alapítványi „RosalioFrancisca nevű asszony kór ház", végül az izraelita közösség kis kórháza. Cseresnyés a felügyelete alatt működő három kórházról később is beszámolt a nagy nyilvánosságnak, valamint a megyei közgyűlésnek. 1" Közölte a betegforgalmukat és ismertette a betegeket ellátó személyzetet. Az irgalmas rend kórházában főorvos¡ működésének kezdetétől, vagyis 1832-től 1843-ig 5992 beteget ápoltak, közülük 388 halt meg. A szerzetes seborvos Selmeczy Izidor volt. A Rosalio-Francisca Asszonyi Ispotályban ugyanebben az időszakban 2275 beteget ápoltak, kórházi költségen, de a kórházon kívül további 169 beteget gyógyítottak. Az 1836-i kolerát és a ,.félholtan behozottakat" beszámítva a halálesetek száma 101 volt. Segéd-seborvosként Burghart Lipót megyei seborvos, „számés asztaladóként" pedig Szabó János seborvos működött. A „tébolyodottak' kórházában 1837-től 1843-ig 62 megyei és vidéki beteg volt, közülük gyógyult 29, javult 12, meghalt 6, „örökös őrült" maradt 5. A veszettek szobáiba tizen kerültek, közülük 7 meggyógyult, 3 meghalt. Ezt a kórházat valószínűleg az egy telken, de másik épületben lévő női kórház személyzete látta el. Cseresnyés számot adott a vezetése alatt álló két utóbbi intézmény gazdasági helyzetéről is. 11 2 A kolera kezelésében Horgoson szerzett tapasztalatait pápai főorvosi működése során is felhasználhatta. 1836-ban néhány bakonyi faluban újra fellépett a járvány. Cseresnyés Bakonybélben és Somhegyen ötvennél több beteget kezelt, s itt sem fordult elő egyetlen haláleset sem. Egy hírlapi tudósítás szerint ezt „az orvosi szerek jóságának, majd a lelkész példás fáradozásainak s ügyességének, ki a betegtől nem mozdul, míg a veszélyen kívül lenni nem látja; végre a nép bizodalmának s engedelmességének köszönhetni." 11 3 11 0 A szolgabírói hivatal. Pápán, 1842. 197-198. és 210. 11 1 1846. évi jelentését közölte Hudi József: Források Pápa város 1848/49. évi történetéből. Pápa, 2001. 43-44. 11 2 Hirnök 1843.jan.30. és jul.16. 11 3 Jelenkor 1836.szept.28.
