Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

138 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) Cseresnyés müve tehát már az egykorúak figyelmét sem keltette fel eléggé, személye és munkássága hosszú ideig a feledésbe merült. Bőke Gyula (1832-1918), a következő összefoglaló fülészeti munka szerzője

9

8 történeti bevezetőjében sem említi meg Cseresnyést. Ugyyanígy hiányzik Po/itzer Ádám (18351920) nagy történeti munkájából is.

9

9 Csak a könyv megjelenésének 100. évfordulóját követően a szakterület két jelentős alakja: Krepuska Géza (1861-1949), a fülészet pesti egyetemi tanára

10

0 és Kelemen György (1890-1983), akkor az Apponyi Poliklinika főorvosa, később az Egyesült Államokban működő főorvos

10

1 elevenítette fel Cseresnyés alakját és méltatta fülészeti szakkönyvét. Mindketten alaposabban elemezték Cseresnyés könyvét, s ebben számos bizonyítékot találtak „nemcsak az általános orvosi képzettségéről, hanem fülorvosi felvilágosodottságárór is. (Krepuska) Kelemen még tovább ment a dicséretben, közleményét ugyanis így fejezte be: „Korai műve elismerésre méltó helyet biztos¡t neki nem csak a szaktudomány szerzői között, hanem általában az egész orvostudományban országunkon belül és kívül egyaránt." Kelemen György az önálló fülészeti szakma és az otológiai irodalom fejlődésébe állította be Cseresnyés Sándort, és ezek alapján megállapította, hogy alapvetően művelt, a gondosan feldolgozott irodalmat jó szemmel mérlegelő, az irodalmi adatokat a betegágy mellett szerzett saját tapasztalataival összevető szerző volt. Ötven évvel később Fazekas Árpád, Szabolcs megye orvostörténetének érdemes kutatója irányította a szakkörök figyelmét Cseresnyésre.

10

2 A Magyar Fül-Orr-Gége Orvosok Egyesülete akkoriban készült 50. évfordulójára. Az ünnepségek keretében a szakma kiválóságainak a kitüntetésére érmet alapítottak, s azt Cseresnyés Sándorról nevezték el.'º^' Az érmet Tóth Sándor szobrászművész készítette. Ebből az alkalomból Surján László, az Orvostovábbképző Intézet Fül-Orr-Gége Klinikájának igazgatója írt megemlékezést Cseresnyésről.

10

4 Veszprém Cseresnyés Sándor tehát 1831 nyarán a kolera veszedelme elől Veszprémbe menekítette feleségét és kisfiát. „Ezen egészséges vidékre és atyám j¡a¡ közzé" költözését nem átmenetinek gondolhatta, hiszen az orvosi gyakorlat engedélyezése érdekében a vármegyén bemutatta oklevelét. A megyei közgyűlésen 1832. február 20-án hirdették ki a „Pesti Királyi Orvosi Façųl as" által kiadott orvosi és baromorvosi diplomáját, valamint „a valóságos országos nemességről kiadott nemesi bizonyságlevelét."

l0

5 9

8 A fülgyógyászat tankönyve. Buda, 1868. 9

9 Geschichte der Ohrenheilkunde. 1-2.Bde. Stuttgart, 1907-1913. 10,

) Egy százesztendős magyar fülorvosi könyvtől. MOŅE 1933.130-138. 1,1

1 11 centenario della pubblicazione del primo trattato di otologia in lingua ungherese (Cseresnyés 1832). Arch.

Ital.Otol. 1933. 339-346. - Zur Hundertjahrfeier des ersten otologischen Lehrbuch in ungarischer Sprache (Cseresnyés \832).Mschr.Ohrenheilk. 1934.487-493. 10

2 Fazekas Árpád: 150 éves orvosi könyv. Kelet-Magyarország 1982.okt.9. 10. 10

3 Fazekas Árpád: Cseresnyés emlékérem. Kelet-Magyarország 1984.máj.5. 9. "'

4 Surján László: Az első magyar fülészeti tankönyv. Fül-Orr-Gége gyógyászat 1983. 188-189. 10

5 Veszprém Megyei Levéltár Közgyűlési jegyzőkönyvek. A nemesség elismerése 327/1832. Az orvosi diploma kihirdetése 333/1832. A baromorvosi oklevél kihirdetése 334/1832.