Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

126 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) Ungvárnémeti Tótĥtal párhuzamosan verselte meg Cseresnyés nemcsak Bekénÿ Jánost és Radeli Józsefet, hanem mintegy „költői versenyben" mindketten versben ünnepelték 1816 őszén a napóleoni seregektől zsákmányolt hadijelvényeknek a Nemzeti Múzeumba kerülését is. 2:

1 Cseresnyésnek nem volt közvetlen kapcsolata Kazinczy Ferenccel. Ungvárnémeti Tóthon keresztül azonban sokat megtudhatott róla a széphalmi mester, levelezésükben sokszor említik őt. Cseresnyés többször üdvözli Tóth levele útján Kazinczyt. Ungvárnémeti Tóth - Kazinczy ajánlásával - kapcsolatba került a pesti írókkal, s társaságukba olykor magával vitte Cseresnyést is.

2

6 A pesti fiatalok között irodalomhoz értő embernek tarthatták Cseresnyést is, hiszen 1816-ban egy fiatal prédikátor és ágens, Sza ĥmárÿ József Ódácskájái részint Tóthnak, részint Cseresnyésnek „ajánlott ítélettltel alá",

2

7 Míg Ungvárnémeti Tóth Pesten házitanítóskodott, ügyvédsegédkedéssel, hírlapírással igyekezett biztosítani megélhetését, Cseresnyés az ifjabb Bekénÿ János esetleges további tanítása mellett szemorvosi „adjunctusként" vállalt munkát. Szemészeti működése Cseresnyés 1816. december 27-én versben köszöntötte Tóth Pápaÿ Jánost, „kedves és jó principálisát".

2

8 A 29 versszakos költeményben elmondja, hogy Sárospatakról jött Pestre, őt követte Ungvárnémeti Tóth László is. Eleinte nehezen ment a soruk: „bésodra az örvény egygyért két ifjút" Ungvárnémeti Tóthot Kulcsár István újságszerkesztő, az írók barátja és támogatója vette maga mellé, Cseresnyést pedig Tóth Pápaÿ, „kit az ész, szorgalom bölcsé s nagygyá tettek", segítette. Tóth Pápaÿ Mihály (1752-1834) orvos, a sárospataki kollégium tanára és iskolaorvosa hívhatta fel öccse, Tóth Pápaÿ János figyelmét egykori tanítványára, Cseresnyés Sándorra. A ,

¾principálisság'' alapján joggal tételezhetjük fel, hogy Cseresnyés 1816 decembere előtt már Tóth Pápaÿ „segéde" volt, s ez a kapcsolat a következő években a vakok intézetében folytatódott. Tóth Pápaÿ János messze vidéken ismert és elismert rimaszombati seborvos és szemgyógyító volt. Életéről és működéséről legutóbb Kiss László

2

9, korábban pedig Dadaÿ András

j

0 és Bartók Imre

3

1 írt, ezért itt csak a Cseresnyéssel összefüggő adatokra szorítkozunk. 2

5 Cseresnyés Sándor: A Párisi Sashoz Pesten, Nemzeti Könyvtárunkba lett beiktatásakor. Pesten. 1816 Trattner János Tamás betűivel. 7 p. - Ennek a kézirata is fennmaradt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában. Jelzete: MS 5079/5. - Ungvárnémeti Tóth László: Örömének a Párisi Sasnak a Nemzeti Múzeumba béavatásakor. [Pest 1816.] A Hazai és Külföldi Tudósítások melléklete. 2<

¦?\.K.L. XIV.köt. 231. 2

7 K.L XIV.köt. 140. 2!

< Elegidiopaeon tekintetes Tóthpápay János úrhoz, mint kedves és jó principálisához. Pesten, 1816 ny.n., 10 p. 2'

J Kiss László: A szembetegekről való intézményes gonodoskodás kezdete Magyarországon. (175 éve nyílt meg a pesti "nőegyleti szemkórház".) Lege Artis Medicinae 1993. l .sz. 79-83. Újra megjelent Kiss László: Az orvostudomány felvidéki történetéből. Piliscsaba 2010. 170-178 - Kis László: Palócföld orvosai. 6. Egy országszerte „esmeretes" szemorvos: Tóth Pápaÿ János (17547-1831?) Gömörország 2009. 2.sz. 51-53. 3

0 Dadaÿ András: Adatok a magyar szemészet történetéhez. Gyógyászat 1933. 509-512. Újra megjelent Dadaÿ András: Kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetéből. Bp. [2002.] 373-379. 1

1 Bartók Imre: A magyar szemészet története. Bp. 1954. 102-112.