Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Dörnyei Sándor: „A közjó iránt példás buzgóságú" Cseresnyés Sándor

124 Comm. de Hist. Artis Med. 210—213 (2010) jesre, hanem Cseresnyés Sándorral együtt az eperjesi kollégiumban kellett tanulmányokat, beleértve a német nyelv elsajátítását, folytatni. Eperjesen azonban megismerkedtek Kriegerrel, Eperjes „nagytapasztalatú orvosával". Krieger Keresztéiÿ Ernőrö¦ (11745-1818) Sáros megye főorvosáról lehet szó, az ifjabb Krieger, Sámuel (1777-1843) ugyanis csak 1802-ben szerezte orvosi oklevelét Bécsben, tehát ekkor még nem számított „nagytapasztalatú" orvosnak, szemben édesapjával. Tóth László 1818-ban Kriegerhez írott epigrammájában megírta, hogy „Tégedet illet ezért repkényem.... hogy helyes útra vittél engemet, ingatagot.". Vagyis a pályaválasztásban véglegesen még nem döntő Tóth Lászlót Krieger terelte az orvosi hivatás felé. És Tóth Lászóval együtt Cseresnyés Sándor is erre a pályára lépett. Kettejük kapcsolatában ez az eperjesi „tanulmányút" lehetett az alap, hiszen Tóth László 1816-ban közölte Cseresnyés Sándor barátomhoz címü versét, 1818-ban pedig azt írta Cseresnyésről, hogy „hét esztendeje lelki barátja".

1

4 Ez a barátság aztán egészen Tóth László korai haláláig, 1820-ig tartott. Az eperjesi tartózkodás és a pesti egyetemi tanulmányok megkezdése közötti időben, tehát 1813-ban és 1814-ben mindketten házitanítóskodásból éltek, így gyűjthettek valamelyes pénztartalékot a tanuláshoz, és így tehettek szert későbbi támogatókra. Cseresnyés a Tokaj közelében lévő Nagyfaluban a i?e&e>7y-családnál kapott „praeceptorí' állást.

1

5 Az ifjabb Bekénÿ Jánost (1801-1891) tanította.

1

6 Vele azután Pesten is kapcsolatban maradt, talán még ekkor is tanította. Cseresnyés az orvosi, Bekénÿ a bölcsészeti karon tanult. Együtt hívta meg őket 1816-ban Szemere Pál Pécelre: „Holnap várom ünnepre Tóth Lászlót hozzám. Beküldöttem érte és Cseresnyésért a Bekénÿ ftjávai'

¦1 Ugyanebben az évben az idősebb Bekénÿ Jánost (7-1834) névnapja alkalmából Cseresnyés, az ifjabb Bekénÿ János, valamint a baráti körükhöz tartozó Ungvárnémeti Tóth László és az akkor végző orvos, Rátz István közös füzetben kiadott versekkel köszöntötték.

1

8 Cseresnyés ebben a versben háláját fejezte ki az idősebb Bekénynek. Anyagi támogatás hiányában jövendő sorsa nagyon bizonytalanná vált, ekkor Bekénÿ jött a segítségére azzal, hogy alkalmazta fia mellé, s feltehetően a továbbiakban is támogatta tanulását: „Tudom, - perez hija volt hajócskám szélének, S a hinár lakosi lesék már toromat. Mikor benned elém, Uram árbotzomat. S mihelyst ültetél Fiad kormányára, Nem hánytak o ly könnyen az üldöző szelek. " 1

4 Ungvárnémeti Tóth László Versei. Pesten 1816. 16-17. - Ungvárnémeti Tóth László Görög versei. Magyar tolmácsolattal. Pesten, 1818. XIV. 1

5 K.L. XVI.köt. 212. 1

6 Illésÿ János: A mikófatvi Bekénÿ család leszármazása és története. Bp. 1902. 149. 1

7 K.L. XIV.köt. 122. 1

S Tekintetes nemes nemzetes és vitézlő mikófalusi Bekénÿ János úrnak Szabolcs és több tekintetes nemes vármegyék nag}' érdemű tábla bírájoknak böcsös neve napjára különös tisztelettel. Pest, 1816 Trattner János betűivel.8.