Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 210-213. (Budapest, 2010)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Pásztor Emil: A koponya anatómiája - Anatomy of the Scull

Pásztor Emil. : A koponya anatómiája 109 egy bonyolult rendszer alakult ki. Ez a rendszer három csontos részből áll: 1. a nyakszirtcsont külső-alsó részén az öreglik két oldalán egy-egy ujjbegynyi csontos előemelkedés, bütyök látható (condylus occipitalis). 2. az első nyakcsigolya egy gyűrűszerű képletté (atlas, fejgyám) alakult át. 3. a második nyakcsigolya részben alakult át (epistropheus, axis, tengely) és egy fogszerű kiemelkedéssel rendelkezik. Az atlasz abban különbözik minden más csigolyától, hogy nincsen teste. Ezt az oldalsó vastagabb részből kiinduló csontos ívek helyettesítik, és amelyek egy kb.30 mm átmérőjű, 4 mm vastag és 10 mm magas gyűrűt képeznek. A csontgyürű két oldalán felfelé tekintő egy-egy talp alakú, 23 x 21 mm-es homorú ízfelszin alakult ki a koponyacsonttal szolgáló izület (atlantooccipitalis ízület) céljára. A csontgyürű alsó részéből egy-egy ovális kb. 13 x 11 mm homorú ízfelszin van a II nyakcsigolyával képződő izület céljára (atlantoaxiális izület). A csontgyürű mindkét oldalán kis csontnyúlványok lyukat alakítanak ki (foramen transversum) amelyek összessége a nyakcsigolyák oldalán csatornát képez (canalis transversarius ), benne a nagy nyaki artéria és egy szimpatikus rendszerbeli idegág halad felfelé az agyhoz. Az epistropheus (axis, tengely) csigolya teste felül egy kb. 18 mm-es hosszú és 10 mm vastag fogszerü nyúlványba megy át (dens, fog). A már említett izületeñ kívül a csigolya alsó felszínén egy-egy kb. 11 mm kerek ízfelszín van a III. csigolyával történő ízesülésre. A deñs maga pedig elől és hátul egy-egy kis ízfelszinnel kapcsolódik az atlaszhoz és a dens-1 befogó és beszorító kötőszöveti szalaghoz. A bütykök az atlasszal a kéttengelyű izületekben vesznek részt. A madárfajoknak viszont csak egy condylus occipitalisuk van, vagyis csak egy ponton, egy Ízülettel kapcsolódik a gerinc a koponyához. A madaraknál az atlaszon a condylus felé az ízfelszin mélyen kivájt, amelybe jól belefekszik a félgömb alakú condylus. így alakul ki a golyó alakú izület és a madarak képesek a fej teljes hátrafordítására. A koponya-gerinc kapcsolat anatómiai struktúráit ismertettem, most ezek kapcsolatát és funkcióit ismertetem.. Az atlantooccipitalis izület kéttengelyű tojás-izület (articulatio ellipsoidea), amelynél a vízszintes hosszabb tengely körül a fej haj ítása és nyújtása, vagyis a fejbólintás a kivitelezhető mozgás. A sagittalis tengely mentén a váll felé irányuló mozgás, az "ejnye, ejnye" mozgás történhet. Az atlantoaxiális izület az egytengelyű izületek egyik formája, ahol az izület tengelye a csont hossztengelyével esik egybe. Itt egy kúpízületről van szó, amely három önálló izület együttműködésére épül. Az eredmény a fej forgatása, vagyis a fej tagadó mozgása. 16. A koponya esztétikája A laikusnak megbocsátható, ha nem tud helyes választ adni arra a kérdésre, hogy hány csontból áll az emberi koponya. Meglepetésemre egyik kollégánk szinte büszkén jelentette ki, hogy „természetesen a koponya egyetlen csontból áll". Korrekt választ még az orvosok közül is csak kevesen tudtak adni. Az emberi koponya néhány fontos méretének ismertetésével magunk elé képzelhetjük a koponya alakját, annak nagyon pozitív esztétikai hatásával. Az emberi koponya bármilyen formában történő említésekor azért hangsúlyozom az emberi jelzőt, mert csak az „emberi