Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Varjassy Péter: Hunyadi Mátyás uralkodásának hazai orvostörténeti emlékei
82 Comm. de //ist . Artis Med. 206- 209 (2009) orvosi szempontokkal magyarázható, hogy férje halálát követően Beatrix lelkileg olyan mértékben omlott össze, hogy emiatt képtelen volt eleget tenni özvegyi és királynői protokolláris feladatainak. Bonfini tapintatosan csak annyit irt, azért hagyták Budán a királynét, „hogy a túlságos zokogásba bele ne rokkanjon. " A kóros mértékű gyászreakció, a jövő bizonytalanságától való félelem és szorongás előidézhette a királyné pszichés alkalmatlanságát, amely miatt nem volt képes részt venni férje temetésén. Mátyás halálával nemcsak az igazság, hanem Magyarország nagysága is odalett, sajnos mind a mai napig. Hunyadi Mátyás korának magyar. Hl. magyarországi orvosai és sebészei Az alábbi összefoglalás időrendben kívánja bemutatni azoknak az orvosoknak és sebészeknek a névsorát és fontosabb adatait, akik Mátyás király életében Magyarországon hosszabb vagy rövidebb ideig megfordultak, ill. gyógyítottak. Megemlítjük még azokat a magyar származású orvosdoktorokat is, akik a Magyar Királyság határain kívül éltek és munkálkodtak. Nem említjük azonban azoknak a nevét, akiknek orvosi vagy sebészi végzettségére vonatkozó adataink nincsenek, bár esetlegesen gyógyító tevékenységet (is) végeztek. így például nem soroltuk ide az ispotályok vezetőinek, rektorainak nevét, amennyiben orvosi végzettségüknek nincs nyoma. Szintén nem említjük a laikus, alkalmi gyógyítókat sem. Ezek közé tartozott például Kapisztrán János is, aki az ápolásban és a gyógyításban mindig örömét lelte, magyarországi tevékenysége során is végzett gyógyító munkát. !M. Johannes de Ungaria (Magister Johannes) neve először 1416-ban bukkan elő, mint a bolognai egyetemen medicinát oktató tanár. Az egyetem dokumentumai között olvashatók az alábbiak: „ 1416. Artisti. M. Johannes de Ungaria electus per Reformatores Studii ad lecturam Medicinae in nonis. - Non légit. " Neve 1417-ben ismét előfordul, szintén „non légit" megjegyzéssel, azaz valamely okból mégsem tanított. (VERESS 1941) Veress fent említett könyvének egy másik helyén hivatkozik Szilády Áron bolognai jelentésére, melyben az egyetem magyar származású tanítóit említi. Szilády egy olasz nyelvű, korabeli forrást idéz: „Giovanni d'Ungheria de 1416 era lettore di Medicina". (SZILÁDY 1868)Veress az 1416-os évszámot - minden megokolás nélkül - hibásnak vélte, szerinte a helyes dátum: 1461! (VERESS 1941) Következő adatunk Magister Johannesről 1425-ből, már Magyarországról való. Egy esztergomi, egyházjogi témájú oklevél említi: „Thoma decretorum Nitrien. et Magistro Johanne, artium professore, in medicis doctoribus, Huntensi". (FEJÉR 1844) A fenti oklevél és más kútfők szerint János mester az orvosi végzettségen kívül artium professor is volt, tagja volt az esztergomi káptalannak és a honti főesperes címet is viselte. (WESZPRÉMI 1968, FEJÉR 1844, SEBESTYÉN 1863) Fraknói (Franki) Vilmos a bolognai egyetem magyar vonatkozásait kutatva, Sarli: De claris Archigymnasii Bononiensis Professoribus (Bologna, 1769) című könyve alapján írta le a következőket: „1461-ben Giovanni d'Ungheria (Magyarországi János) az orvosi tudománynak... tanára volt. " (FRANKL 1873) Veress Endre közöl egy későbbi, 1464-ből való adatot is, ahol Johannes de Ungaria ismételten szerepel. A padovai „Collegium famossimorum dominorum artium et medicinae doctorum studii Paduanae" ülésének 1464. január 4-én kelt jegyzőkönyvében D. M. Johannes de Ungaria neve olvasható.(VERESS 1915)
