Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Varjassy Péter: Hunyadi Mátyás uralkodásának hazai orvostörténeti emlékei

Varjassy P. : Hunyadi Mátyás uralkodásának hazai orvostörténeti emlékei 75 gyógyfürdőt kereste fel, Mátyással együtt. Mintegy két hétig tartott a fürdőkúra, s a fürdő igen jó hatással volt Beatrix állapotára, gyötrő lázai végre teljesen megszűntek. A rendelkezésünkre álló adatokból nem állapítható meg pontosan, milyen betegségben szenvedhetett a királyné. A fenti adatok alapján a lázas állapot és az ízületi, „csúzos panaszok" hátterében elsősorban polyarthritis rheumatica vagy más egyéb, fertőzést követő postinfectiós ízületi gyulladás lehetősége merül fel. Weszprémi viszont csak a királyné „igen kellemetlen betegség"-érői (molestissimus morbus) tesz említést, amelyből a ftirdökúra után „teljesen visszanyerte régi egészségét". (BERZEVICZY 1908, CSÁNKI 1883, WESZPRÉM1 1962) Ezért nem zárható ki egyértelműen más, például nőgyógyászati gyulladásos megbetegedés sem. Annál is inkább, mert a napjainkban is virágzó, nagyhírű badeni fürdőt (ma: Baden bei Wien) a római kortól fogva főként meddőség gyógyítására használták a gyermektelen nők. Nemes Jenő szerint, mivel Beatrix is gyermektelen volt, meddősége ellen is ajánlhatta a fürdőt Tichtel. (NEMES 1941) A királynőnek sajnos ez sem használt, pedig a nagyhírű fürdőt „balnea adfoecunditatem miilierum" névvel illették abban a korban. Nemes idézi a badeni fürdőnél talált korabeli szarkasztikus feliratot is: „ Für unfruchtbare Frauen ist dieses Bad das Beste, Was das Bad nicht tut, das tun die Gaeste... " Hunyadi Mátyás, amikor Budán tartózkodott, gyakran használta a várhoz közeli, híres gyógyforrásokat. A történeti adatok szerint a mai Rác-fürdő helyén állott Mátyás kedvelt udvari fürdője, amelyet boltozatos folyosó kötött össze a Vár és a fürdő közötti királyi parkon, a várkerten keresztül. (NEMES 1941) Mátyás király életének utolsó évei, halála Bonfini müvéből megtudhatjuk, hogy 1489 januárjától a király egészségi állapota annyira megromlott, hogy komolyan kellett aggódni a további sorsáért. „Köszvény kezdte gyötörni, s oly bágyadtság fogta el, hogy lábán többé nem tudott megállni. Főorvosa Miliő Julius volt, származására és tudományára nézve egyaránt kiváló, ki eddig sikerrel gyógyította a királyt. De midőn egy másik olaszt adtak mellé, csökkent buzgalma, mert úgy vélte, bizalmatlanságból hozták a vetélytársat. A betegség pedig mindinkább elhatalmasodott a királyon... " A korabeli források szerint Miliust Beatrix cselszövései távolították el a királytól 1489-ben. (BONF1NI 1959) A vetélytársnak számító orvos Philippus Valor firenzei orvos és asztrológus volt, aki 1489-ben érkezett Budára. Magával hozta a firenzei Ficinusnak Mátyás királyhoz írott, hosszú életét jósló levelét. Sajnos ez a hízelgő jóslat igencsak tévesnek bizonyult. (WESZPRÉMI 1970) 1489-ből ismert még a bécsi Riederer János sebész neve is. Őt Mátyás király jó munkájáért cserébe gazdagon megjutalmazta, egy házat adott neki és feleségének. (MAGYARYKOSSA 1931) A budai udvarba ekkortájt érkező követek arról adtak hírt, „hogy nem él már sokáig a hatalmas magyar király." 1489 márciusától ugyanis Mátyás nem volt képes járni a saját