Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Varjassy Péter: Hunyadi Mátyás uralkodásának hazai orvostörténeti emlékei

Varjassy P. : Hunyadi Mátyás uralkodásának hazai orvostörténeti emlékei 67 Mátyás király uralkodásának első évtizede Hunyadi Mátyás ifjúságát, az öt személyében is érintő drámai hadi és politikai események mellett a már említett pestisjárványok is sújtották. Huszonegy éves volt, amikor tragikusan végződött első, lényegében politikai okokból megköttetett házassága. Mátyás szerződésben vállalt kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy Prágából egy éven belül Magyarországra hozatja menyasszonyát, Podjebrád György lányát, és a házassági kor elérése, azaz tizenkét éves kora után (!) házasságot köt vele. (KUBINYI 2001) 1461-ben jött Magyarországra Podjebrád György 12. életévében járó lánya, Kunigunda (akit nálunk Katalin néven ismerünk), majd 1463-ban, a Budavári Nagyboldogasszony­templomban tartották meg fényes esküvőjüket. Kilenc hónapra rá, 1464. februárjában gyer­mekszülés során, gyermekével együtt meghalt a szerencsétlen ifjú királynő. A budai Szent Zsigmond-templomban temették el. Halálával kapcsolatosan pontosabb adatokkal nem ren­delkezünk. A tragikus esemény fő oka talán abban keresendő, hogy a fiatal anya a leírások szerint,, fejletlen, beteges gyermek " volt. Mátyás király uralkodásának jelentős részét háborúskodással töltötte. 1467 végén, a moldvai hadjárat során súlyos sérülést szenvedett. Bonfini szerint a hátába, közel a gerincé­hez, egy oláh nyílvessző fúródott, melynek hegye beletörött, s a sebből nem tudták eltávolí­tani. Két év múlva Boroszlóban rosszul lett, sebét felvágták, de nem találták meg a nyílhe­gyet. Szerencsére a király később jobban lett. Újabb két év múlva, 1471-ben Mátyás levelet irt Frigyes brandenburgi fejedelemnek, hogy haladéktalanul küldje el hozzá sebészét. A német Hans von Dockenburg (-Poggenburg) sebész jelentkezett a kényes műtét elvégzésé­re, s 1471-ben gennykeltő kezeléssel sikerült eltávolítania a nyílhegyet. Dockenburg a sike­res beavatkozáséit királyi jutalomban részesült, s még évekig, 1477-ig állt Mátyás király szolgálatában. (MAGYARY-KOSSA 1929) Mátyás király udvarában az orvosok mellett az alkímia, asztronómia és asztrológia jeles művelői - a kor természettudósai - egyaránt megfordultak. Olyan európai hírű csillagászok tevékenykedtek nálunk, mint például Joannes Miiller von Königsberg ( Regiomontanus, Királyhegyi János), Martinus Bylica ( llkus Márton), Johannes Tollhopf. Orvosok gyakran foglalkoztak asztrológiával, de arra is akad példa, hogy orvosi képzettséggel nem rendelke­ző asztrológus végzett gyógyító tevékenységet. Thuanus históriai könyve szerint a matema­tikus és csillagász Regiomontanus (1436-1476) volt az, aki kigyógyította Hunyadi Mátyást egy betegségéből. 1468 táján Regiomontanust Mátyás magához hívatta. A király ekkortájt az öt gyötrő szívtáji panaszai miatt szenvedett. Az említett szöveg magyarul így hangzik: „Akkor súlyos, az orvosok által ismeretlen betegség szorongatta a királyt, mert hiszen az elrontott testnedvekben annak semmi okát sem ismerték fel, csupán a beteg szívének két­séges okú, rendkívüli bágvadtságát vették észre. Regiomontanus az eklipszisböl, amely a király életét pusztulással fenyegette, igazolta, hogy ez az éltető képesség gyengeségével van érintkezésben, s hasztalanul kutatták a betegség okát a testnedvekben. Csupán kellemes dolgokkal akarta gyógyítani a szívnek erejét, s nem sokkal később az ilyetén orvosságokkal ápolt király felépült. Joannest kétszáz arany évi honoráriummal ajándékozta meg. " (MAGYARY-KOSSA 1931) A leírás és a sikeres kezelési mód alapján, mai fogalmaink szerint, valamilyen szorongá­sos, depressziós tünetegyüttesre következtethetünk. Regiomontanus 1468-tól néhány évig Mátyás udvarában maradt. A pozsonyi egyetemen csillagászatot tanított, Esztergom és Buda

Next

/
Oldalképek
Tartalom