Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Vertes László: Schmidt Lajos sebész professzor életművéről. Emlékezés halálának 50 évfordulóján

SCHMIDT LAJOS SEBÉSZ PROFESSZOR ÉLETMŰVÉRŐL (EMLÉKEZÉS HALÁLA 50. ÉVFORDULÓJÁN) VÉRTES LÁSZLÓ Az életrajzból 1893. július 16.-án született Pusztafödémesen, Pozsony megyében. Édesapja: Schmidt Lajos jószágfelügyelő, gazdatiszt volt a diószegi Cukorgyár R.T. pusztafödémesi gazdaságában, akit 15 éves korában elvesztett. Édesanyja Gernya Gizella, szülés után gyermekágyi láz miatt meghalt. Iskoláskorban vesztette el mostohaanyját. Nagyapja és nagybátyja támogatta. Szülőfalujában járt elemi iskolába. A gimnázium 4 osztályát a pozsonyszentgyörgyi piarista, 4 felső osztályát a pozsonyi evangélikus gimnáziumban végezte, ahol 1910-ben ,jó" eredménnyel érettségizett. Ezután Budapesten, a Tudományegyetemen tanult, orvosi szigorlatait „kitűnő" eredménnyel tette le. 1917. június 2.-án avatták orvossá. Önéletrajzában (13) említi: „Egyetemi tanulmányaimat a világháború kitörése szakította félbe, amelynek egész tartama alatt katona voltam és több mint 3 évet a harctéren töltöttem. 1914-ben megsebesültem. A háború előtt, mint orvostanhallgató 1913 és 1914-ben, majd mint orvos 1918. XI 1.-től 1919. IX.-ig a budapesti I. sz.. Kórbonctani Intézetben (prof. Budai Kálmán) dolgoztam. 1919. szeptember 1.-én, mint műtőnövendék a budapesti I. sz. Sebészeti Klinikára (prof. Verebély Tibor) kerültem, ahol 1921.-ben műtőorvosi oklevelet szereztem. Innen 1921. október 15.-én az akkor megnyílt debreceni Egyetem Sebészeti Klinikájára kerültem. (Prof Hüttl Tivadar), ahol, mint tanársegéd, majd adjunctus 1938. január 20.-ig dolgoztam. Egyetemi magántanári képesítést 1930.-ban a debreceni Egyetemen nyertem. 1937.ben egyetemi rendkívüli tanári címet kaptam. Klinikai munkám mellett Debrecenben 1931. V. 1.-től 1938.-ig, mint az Auguszta Tüdőbeteg Szanatórium sebészeti osztályának főorvosa is működtem." (Megjegyezzük, hogy a magántanári tárgykör: Sebészeti diagnosztika.) „1952. óta az orvostudományok kandidátusa vagyok. 1952.-ben „kiváló orvos" címmel tüntettek ki. Hosszabb külföldi tanulmányutam: 1922.-ben hat hónapig Wienben, Münchenben, Leipzigben, Halléban és Berlinben Spitzy, Sauerbruch, Payr, Voelker, Bier professzorok klinikáján voltam. 1924.-ben Eiselsberg professzor Wien-i klinikáján, annak baleseti osztályán dolgoztam. 1925.-ben és 1926.-ban állami ösztöndíjjal a wieni Collegium Hungaricumban voltam és a wieni Sebészeti Klinikákon folytattam tanulmányaimat. Ezen idő egy részét a grazi Sebészeti Klinikán (prof. Haberer) töltöttem. Ezen tanulmányutamon főleg a vértranszfuzió és a gyomor sebészetének kérdéseivel foglalkoztam. 1929. II. 1.-től X. 31.-ig állami ösztöndíjjal Londonban, majd egy hónapig Párizsban és Brüsszelben voltam; mindhárom helyen rádium sebészeti és ráktanulmányokat folytattam. 1948. májusában, mint az orvosi Szakszervezet Sebész Osztályának kiküldöttje résztvettem Rómában az International