Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Dörnyei Sándor: Lenhossék Mihály a humanisztikus gimnáziumról

LENHOSSÉK MIHÁLY A HUMANISZTIKUS GIMNÁZIUMRÓL DÖRNYEI SÁNDOR Az 1. világháború utolsó évében Lenhossék Mihály (1863-1937) anatómus-professzort felkérték, hogy mondjon véleményt a gimnáziumi oktatásról. A levélből feltételezhető, hogy Lenhosséktól, mint jelentős közéleti személytől (1899-től egyetemi tanár, 1903-tól akadémikus) olyan véleményt vártak, amely a klasszikus műveltségnek a középiskolai oktatásban betöltött központi szerepét támogatja. A felkérő levél írója ismeretlen, hiszen Lenhossék nem nevezi meg, a címzést feltüntető boríték pedig nem őrződött meg, vagy nem is volt. A szövegből egyrészt az deriil ki, hogy a címzett Lenhossékkal jó viszonyban volt, ahhoz a társasághoz tartozott, amely a tudományos-egyetemi körök akkoriban kedvelt találkozó helyén, Mitrovits Rudolfnak a Síp és a Dohány utca sarkán működő Korona éttermében szokott összejönni.

1 Másrészt Lenhossék „historikus"-nak mondja ezt az ismerősét. így azt tételezhetjük fel, hogy a levél Győry Tibornak. íródott. Győry Magyary-Kossa Gyulával folytatott levelezésében többször említi barátját, Lenhossék „Misi"-t. Feltételezésünket erősíti az a tény is, hogy Győry alapító tagja volt a Magyar Humanisztikus Gimnázium Hívei Egyesületének, sőt az Egyesület közlönyének egyik kötetét titkárként ő szerkesztette.

2 Az Egyesület célja - a kormány részéről tervezett iskolareformmal szemben - „meggyőzni a művelt magyar társadalmat arról, hogy a magyar gimnázium humanisztikus jellegét a latin és görög tanulmányok buzgó ápolásával és fejlesztésével fenntartani fontos nemzeti feladat." így érthető, hogy Lenhossék kinek adott a várttól lényegesen eltérő véleményt a gimnáziumi oktatásról. Ezt az álláspontját elég nyíltan és kellően részletezve ki is fejtette. Ő ugyanis az „életre nevelés" híve volt, vagyis a latin (és a görög) nyelv túlzott oktatása, valamint a filozófia, logika, sőt a matematika és geometria helyett a reaális ismereteket, beleértve az alapvető egészségtani tudnivalókat állítaná a középiskolai oktatás középpontjába. Az iskolai latin tanítás színvonalát is - személyes tapasztalatai alapján - kritikán alulinak minősíti. Lenhossék ezt a levelet feltehetően nem küldte el, de megőrizte, így mutathatta meg pár évvel később Tauffer Vilmosnak. Tauffer ugyanis a levél végére ceruzával jegyzett pár sorában kifejezi, hogy Lenhossékhoz hasonlóan gondolkodott a középiskoláról: „Minden sorát aláírom. 1924. VII. 10. Tauffer" 1 Vö. Dörnyei S. (szerk): Györy Tibor és Magyary-Kossa Gyula levelezése. Bp. 2008. 96., 47. jegyzet 2 Magyar Gimnázium. A Magyar Humanisztikus Gimnázium Hívei Egyesületének közleménye. II. füzet. Az Igazgatóság megbízásából szerkesztette Dr. Győry Tibor min. tanácsos, egy. tanár. Bp. 1923.