Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

ADATTÁR — DOCUMENTS - Kapronczay, Katalin: Orvostörténeti vonatkozású kéziratok Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) hagyatékából

252 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) Titel: Introduzione all' albergo genealogico del nascimento e progresso della medicina de/ mondo secondo l'ordine Lionardo da Capua aufbewahrt. Den Grund dieser Schrift bildet die Arbeit von Leonardo di Capua (4 617-1695), des in Napoli gebürtigen, später in Bologna praktizierenden Arztes, die mehrere Ausgaben erlebte, und dasselbe Thema aufweist. Ebenda ist eine kurze Schrift über die Karlsbader Heilquellen zu lesen, über die Badegewohnheiten der Türken, zuletzt über ihre Lebensweise, Mahlgewohnheiten und ihrer „ungezügelten Orgien". Es darf behauptet werden, dass die Medizinwissenschaft, die medizinischen Themen und die Forschung das ganze Leben von Marsigli durchwob. ÖSSZEFOGLALÁS A sok évszázados múltra visszatekintő olasz-magyar kapcsolatok emlékeit a tudománytörténet, a művelődéstörténet legkülönbözőbb területei, a politikatörténet és a hadtörténet egyaránt őrzi. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy kevesen tudtak annyit a korabeli Magyarországról és történetéről, mint a bolognai születésű gróf, hadvezér és természettudós Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730). Mint elszegényedett nemes, ő is a katonai pályát választotta, 24 évesen jelentkezett a Habsburg császári seregbe. A törökök ellen vívott harcokban került a Rába menti hadszíntérre, majd Bécs és Buda alá, részt vett Buda 1684 évi sikertelen bevételénél is. Ezután Győr, Esztergom és Visegrád védelmi rendszerének ellenőrzésére rendelték, nagy szerepe volt Érsekújvár bevételénél, Buda 1686 évi visszafoglalásánál. Utóbbi helyen a helyreállító munkálatok megtervezésében is feladatokat kapott, mint mérnök. A karlócai béketárgyalások idején Bécs őt bízta meg az új határvonalak kijelölésével. Mintegy húsz éves magyarországi tartózkodása alatt rendkívül sok ismeretet szerzett az országról, értő szemmel figyelte a természeti kincseket, történelmi emlékeket, technikai érdekességeket, mindent lejegyzett, lerajzolt, dokumentált. Számos nyomtatásban megjelent műve között több magyar témájú van, domborhatású térképeket készített Magyarország több vidékéről. Óriási mennyiségű kéziratos hagyatékában is jelentős arányban található a magyar vonatkozású, sőt számos olyan feljegyzés is, amelynek orvostörténeti értéke van. Ennek egy része saját sebesülésével foglalkozik, a levelezések, visszaemlékezések a szubjektív, ám mégis pontos kórleírásokon túl a korszak orvosi gyakorlatára vonatkozó adalékokat is tartalmaznak. A Rába menti harcokban, majd Buda alatt szerzett sebesüléseit, több hónapos fogsága alatt lezajlott, végzetesnek tűnő súlyos betegségeit, az alkalmazott terápiát írta le. Pestissel foglalkozó kéziratának az egyetemes orvostörténet, azon belül a katonaorvoslás, közegészségügy és járványtan szempontjából van rendkívüli jelentősége, természetesen nem mellékes körülmény a magyar vonatkozás sem. A La naiura della peste in Turchia ... c. kézirat címével ellentétben nem csak a törökországi pestis mibenlétével foglalkozik, de az 1699-1701 között, Temesvár vidékén tomboló pestisjárvánnyal, és Marsiglinek a járvány megfékezése érdekében foganatosított intézkedéseivel is. Marsigli kéziratának a betegséggel kapcsolatos pontos megfigyeléseken és esetleírásokon túlmenően az is növeli értékét, hogy megismertet mindazokkal a hasznos és meglepően szakszerű