Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Székely, József I.: Szabálytalan gyászbeszéd az utolsó szocialista gyógyszerkutató mammutvállalat (a Gyógyszerkutató Intézet, a korábbi Gyógyszeripari Kutató Intézet) kimúlása alkalmából

Székely, J. /.. Irregulär obituary to the death of the last socialist drug research mammoth 223 ÖSSZEFOGLALÁS A Gyógyszerkutató (korábban Gyógyszeripari) Kutató Intézet (GYKI) feltehetően a legnagyobb gyógyszerkutatási intézmény volt a kommunista világban közel ezer munkatárssal. Az intézmény 1950-ben létesült egy „rákosista" koncepció jegyében. Ennek lényege az volt, hogy a gyárak csak a termeléssel foglalkozzanak, s a kutatást, avagy műszaki fejlesztést bízzák egy-egy iparáganként létesített központi intézményre. Mai szemmel nézve a kutatás és termelés szétválasztása kifejezetten káros volt, de mégis a GYKI kezdetben virágzott. Ennek az oka elsősorban az volt, hogy a gyógyszeriparban még nem volt elég kutató, s a múlt század második felében született meg a korszerű gyógyszereink jó része, melyek a gyógyításban ma nélkülözhetetlenek. Mivel ezeket szabadalmak védik, a GYKI fő feladata úgynevezett „reprodukciós szabadalmak

1' kidolgozása volt, melyek az akkori szocialista jog szerint a külföldi gyógyszerek hazai gyártását „törvényesítették". (E tevékenység morális értékelésével is foglalkozik a közlemény.) Amellett az intézetben kb. egy tucat eredeti gyógyszert is kifejlesztettek és számos nemzetközi viszonylatban jelentős elméleti tudományos eredményt produkáltak. Volt munkatársai közül később sokan egyetemi tanárok, akadémikusok, országos intézmények vezetői lettek, így tehát a GYKI egy tudományos iskolának is tekinthető. A GYKI a hetvenes évektől fokozatosan elhalt, mert az egykori fő vevők, a hazai gyárak ma már maguk is foglalkoznak kutatással, a rendszer-váltás után a reprodukciós szabadalmak érvényüket elvesztették, továbbá mert a GYKI sok vezetője gyengének, s a hazai gyógyszeripar vezetői pedig önzőnek bizonyult. A helyzeten az utolsó 10 évben három egymás követő külföldi tulajdonos sem tudott segíteni. A bukás fő oka a szerző szerint az, hogy ma már pusztán kutatásból megélni nem lehet, vagyis a GYKI egy gazdaságilag elavult koncepcióra épült.