Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Putnam, Constance E.: Semmelweis amerikai szemmel

194 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) könyvek zöme regény. A regényben pedig, mint tudjuk, sok a féligazság. Az írók ugyanis előszeretettel adják elő Semmelweis történetének izgalmas, látványos, romantikus vagy szívbe markoló változatait. Ami szerintem igen nagy baj. Később visszatérek még erre a témára. Korábban tagja voltam az American Medical Writers Association-nak (Amerikai Orvosi írók Egyesületének), ahol egy ízben szintén előadást tartottam Semmelweisről. Ám még az orvosi írók között is kevés akadt, akinek ismerősen hangzott volna a Semmelweis név, és még kevesebb tudta, mit jelent a „gyermekágyi láz" (febris puerperalis) kifejezés. Az orvosok és az ápolónők viszont általában ismerik Semmelweis nevét, sőt néhányuk azt is tudja, hogy miért fontos Semmelweis munkája. És az orvostörténészekkel is hasonló a helyzet. Csakhogy még - és nem csupán amerikai - írók, orvosok, ápolónők és orvostörténészek esetében is gyakran előfordul, hogy Semmelweist németnek vagy osztráknak tartják. Ez persze könnyen érthető. Hiszen Semmelweis pályája Bécsben indult, anyanyelvi szinten beszélt németül és magnum opusát, főművét is németül írta. Még a New York Times Book Review-ban is egy könyvismertetés a következőket írta (angolul): „A 19. századi osztrák orvos, lgnaz Semmelweis . . . ." Talán a recenzens azt sem tudta, mi a különbség osztrák és magyar között. A kézmosásról viszont már többen hallottak valamit. Hiszen annyit legalább mindenki megtanult az iskolában, hogy Semmelweis felfedezésében milyen fontos szerepet játszott a kézmosás, és milyen fontos szerepet játszik mind a mai napig is a gyógyításban. Az Egyesült Államokban manapság majdnem minden államban újult erőfeszítéseket tesznek avégett, hogy mindenkit - főleg iskolásokat - a kézmosás fontosságára oktassanak. Ám az egészségügyérek eközben semmit sem mondanak és semmit sem írnak Semmelweisről. És vajon miért tud oly sok amerikai oly keveset Semmelweisről? Sajnos nálunk sokakat hagy teljesen hidegen mindaz, ami Európában történt vagy történik. A történelemoktatás igen hiányos. Azt hiszik, hogy az amerikai Oliver Wendell Holmes volt az, aki felfedezte, a kézmosás jelentőségét. Holmes valójában egyetlenegy cikket írt a gyermekágyi lázról 1843-ban, három évvel Semmelweis kutatásainak megkezdése előtt. Holmes értette ugyan a hügiéné fontosságát, de nem ő volt az első orvos, aki tudatában volt ennek. Holmes valójában nem látta még világosan az okokat. Holmes cikke továbbá nem keltett semmiféle figyelmet Bécsben és Pesten. A hírlapok sem terjedtek akkoriban olyan gyorsan, mint manapság. A cikk hatását talán később, 1855-ös új kiadása alkalmával fejthette ki hatását. Ám Holmes történetét hagyjuk máskorra. Mégis fontos föltennünk a kérdést: Honnan származnak az átlagos amerikai információi Semmelweisről? A legtöbb esetben könyvekből és talán cikkekből. Nem említhetem azokat a könyveket és cikkeket, amelyek franciául, németül vagy magyarul íródtak Semmelweisről (a szó szoros értelmében százával) mert ezek sajnos nem olvashatók angolul. Csak azt a körülbelül hat könyvet elemzem, amelyek angolul jelentek meg. Elemzésem előtt szeretnék megemlíteni néhány olyan könyvet, amelyek különböző orvosokról szóló fejezeteket tartalmaznak. Az első (1.) csoportban öt kötet található (Id. a bibliográfiát). Három közülük régi kiadású, míg kettő újabb keletű. A Men Against Death (Ember a halál ellen) először 1928-ban jelent meg, majd 1932-ben, és később még sokszor. Közkedvelt írója, Paul De Kruif amerikai mikrobiológus, aki az orvostörténelem iránt is élénken érdeklődött. Sokan olvasták tíznél is több orvostörténelmi müvét. Itt említett munkája Semmelweisről, egy kanadai orvosról, Frederick Bantingrö\ és az ame-