Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Gesztesi Tamás: Széchenyi István közegészségügyi gondolatai

Gesztesi T.: Széchenyi István közegészségügyi 189 nagy kínai népet olyan irigylésre méltó állásba iktatá... " - „ ...nagyobb baj nemzeteket nem érhet, mint a túlnépesedés. "~

r

t Ugyanakkor: „ Ugyan mi alkotja a nemzetek erejét és szupremáciáját annyira, mint nagy népesség és ennek műveltsége. "

2

7 Széchenyi felhívta arra a figyelmet, hogy a népesség számának és műveltségének párhuzamosan kell emelkednie. A két tényező közötti aránytalanság súlyos problémákat fog felvetni. A túlnépesedés az anyaországban elvezethet a gyarmatosítás igényéhez. A szerző Anglia és Írország viszonyában döntőnek tartotta a népesség túlzott létszámnövekedését. A gyarmatokkal való bánásmód megromlása előbb-utóbb erőszakos cselekményekhez vezet (1857!). Ami az érintett országok, országrészek anyagi viszonyait illeti, e kérdés kapcsán megállapítható, hogy mind a túlnépesedés, mind az elnéptelenedés elszegényít. Széchenyi István Szászország és a magyar Alföld összevetéséből vonta le következtetéseit. Terápiát is adott: „oktatás és kormányi dajkálás". Ha nincs hatékony segítség: jön a kivándorlás, de ezt a gróf nem tartotta célravezető megoldásnak, ugyanis a családfő nélkül maradó családok még súlyosabb terhet jelentenek a kormányok számára. A következő fejezet az iparosodás társadalmi hatását taglalja. ,,Számtalan embernek kimondhatatlan antipátiája van erőművek, gyárak és fabrikák ellen, mihez képest sok, egyébiránt elég eszes és tudós egyén, azokban egyenesen alvilági gyümölcsöt gondol szemlélni... " — „ ...a gőzöny sehogy sem lehet angyali invenció. "

2

S Széchenyi szembeszállt ezzel a felfogással: „ ...mily kimondhatatlan isteni áldás azoknak feltalálása és progresszív javítása..."

2' Ha az ellenszenv okait keressük, a legfontosabb az ipar fejlődése: „Egyéneket kereseti állásukból kilök ". Javasolta az időben való „átnevelődés" lehetőségeinek megkeresését. „Nem kel! kevesebb emberi kéz csak más". Példát is hoz fel: kapcára már alig lesz szükség az újfajta lábbelik megjelenésével. A kötőgépeknek és a takácsoknak a terjedő zsebkendő használatával át kell térniük az előállítására. A polgárosodás együtt jár az „élvezeti tényezők" polgári fejlődésével és igényével (festmény, vászon, üveg dísztárgyak már az alsó néposztályok számára is elérhetők). Más veszélyek, amelyekre a közegészségügynek is figyelnie kell: a „gyártelepvények körüli buja erkölcstelenség" elszaporodása negatív társadalmi jelenség! Fellép a „csőcselék szindróma": a 16-18 órát dolgozó munkás csak úgy jut élvezeti értékekhez, ha azokat megvásárolja (prostitúció, bűnözés). Egyenes következmény az alkoholizmus arányának fokozódása, és mindezekhez hozzájön a környezetszennyezés. Széchenyi István átélt az angliai Birminghamben egy olyan szmogot, ahol nem lehetett a nappalt és az éjszakát megkülönböztetni, „...a lakosok nagy része, midőn úgy szólván maga sem egyéb, mint gyárfattyú, egész életét kőszénfüst közt, födél alatt egybe saraglázva tölteni kénytelen és egész öröme bujasenyv és pálinka hörpölgetés. "

3

0 Széchenyi megnevezte a problémakörrel kapcsolatban a kormányok feladatait. Végül a gróf egy külön fejezetben összefoglalta - a mindennapi gyakorlat oldaláról - az életmódra vonatkozó nézeteit és javaslatait. E fejezet címe: „Egészséges lakás, öltözködés és élelmezés". Azt írta e rész bevezetőjében: „Célirányos életrendszer által elejét lehel 2

6 i.m. 134. 2

7 i. m. 134. 2

X i. m. 156. 2

4 i.m 156. 3

0 i. m. 164.