Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Gesztesi Tamás: Széchenyi István közegészségügyi gondolatai

Gesztesi T.: Széchenyi István közegészségügyi 185 E kérdések átvezetnek a népesedési viszonyok érintéséhez. Az adatokat táblázatban foglaltuk össze. (/. táblázat) I. táblázat A reformkor népesedéspolitikai adatai 178 7-es népszámlálás adatai A Magyar Korona országaiban a lakosság száma: 9,46 millió fő Magyarország: I lorvátország + Szlavónia: Erdély: 1 latárörvidék: Katonaság: Ausztria: Népsűrűség: Magyarország I lorvátország Erdély Nemesség: 4.6% Értelmiség: 50.000 „Ipari" munkásság: 100.000 Parasztság: 90% Minimális: „szolgáltató ipar" Átlagéletkor: 24 év (,a reformkorban „már" 29 év)! 6 millió 460 ezer 650 ezer 1 millió 440 ezer 200 ezer 200 ezer 23 millió fő 31/km

2, 100.000 ház 34/km

2, 83.000 ház 24/km

2, 250.000 ház Ezen elég riasztó adatok Széchenyi István későbbi, Önismeret című müvének létrejöttében játszhattak szerepet. E mű keletkezésének sajátos története van. Az Önismeret Széchenyi István három, Döblingben alkotott müve közül az első (a továbbiak a Blick és a Diszharmónia és vakság). A döblingi Széchenyi eleinte súlyos pszichotikus letargiát mutatott, nem olvasott, a külvilág alig érdekelte. A mélypont 1853 közepe volt: ekkor öngyilkossági gondolatok foglalkoztatták. 1853-1856 között zajlott a krími háború, amely Ausztria vereségével és elszigetelődésével járt együtt. 1855-től Széchenyi István már újságokat rendelt és olvasott, látogatókat fogadott. Érezte, hogy tollat kell ragadnia. „ Tollam berozsdásodott". Stílusgyakorlatra volt szüksége. 1857. február 16-án belekezdett az Önismeret írásába. Magyarul írta. Hogy miért ezt a témát választotta? Erről megoszlanak a vélemények. A legfontosabb feltételezéseket táblázatban foglaljuk össze. (II. táblázat) II. táblázat Az Önismeret című mű keletkezésének feltételezett okai 1. Népmozgalmi adatok riasztó volta. 2. A nyugati polgárosodás gátja, az alacsony átlagéletkor, a várható rossz életkilátások 3. „Alkotó erőm visszatért." (Jelzés híveinek és ellenfeleinek.) 4. Élettapasztalata ekkorra lett elegendő a kérdés taglalására. 5. A nép vezetőit a helyes életvezetésben példamutatásra kívánta ösztönözni. Sokan vitatják ezen okokat. Magunk úgy véljük, minden felsorolt nézet tartalmaz reális elemeket. Nem vitatható, hogy Széchenyi István Magyarországot a polgárosodó Nyugathoz kívánta csatlakoztatni. Ezt 24 éves átlagéletkor mellett nehezen lehetett elképzelni, a ,.ki-