Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Bartók Adrienn: Adagolt és formázott gyógyszerkészítmények a tablettázás előtti időkből
Bartók A.: Adagolt és formázott g)>ógyszerkészítmények 181 gyar Gyógyszerkönyv ben egyáltalán nincsenek pasztillák, a III. kiadás a fent említett fogalmi keveredés miatt a pastillákat a tabletta szinonimájaként említi, bár a meghatározásból kiderül, hogy készítése a pilulákhoz hasonlóan történik. A IV. kiadásban már nincs szó pasztilIákról, itt már a comprimáták a hivatalosak, amely kifejezés a tabletta szó szinonimájaként használatos. A trochiscus gyakori gyógyszerforma volt a 18. századig, utána hasonlóan az eddig bemutatott gyógyszerformákhoz, csökken a hivatalos előíratok száma. Lumin Május Augustana Bécsi Disp. Pozsonyi Taxa Provinciális Budai Taxa Austriaca Ph. Hgl. Ph.Hg.Il. 33 45 25 26 7 4 2 0 0 6. Terra sigillata avagy "petsétes földek" Ez a gyógyszerforma hosszú időn keresztül vélt bezoárdikus, azaz méregtelenítő ereje miatt nagyon megbecsült szer volt a gyógyításban. Terra sigillatakat használtak többek közt harapás, mérges állatok szúrása, és dizentéria esetén. Fehér, sárga és vörös fajtákat különböztettek meg. A finom agyagot vízzel eldörzsölték és 1-2 cm magas érmenagyságú tablettákká formázták, és gyakran pecsétszerü az eredetüket igazoló jelekkel látták el őket. Emiatt a "márkajelzés" miatt a terra sigillata-tabletták nagyon hamar gyógyszer-specialitásokká váltak. Híres volt a máltai, később pedig a sziléziai fajta. Szükség esetén a pecsétes földekhez folyadékot vagy szilárd gyógyszer-anyagokat is adtak. 3 7 A Pozsonyi Taxában találhatunk néhány pecsétes földet. Ezek a következők: Terra sigillata Limnia einera Limnia rubra Melitensis alba Silesiaca grysea Turcica - Linneusi hamuszínű petsétes fold - Linneusi veres petsétes föld - Máltai fejér petsétes föld - Sziléziai szürke petsétes föld - Törökországi veres petsétes föld Az elnevezések magukban foglalták a készítéshez felhasznált agyag származási helyét, hiszen nem lehetett akármilyen földet felhasználni a készítéshez. A 19. század második felében a pecsétes földek teljesen eltűntek a gyógyszerkönyvekből. A bemutatott gyógyszerformák gyógyászati jelentősége a tabletták tömeges megjelenésével megszűnt. A változás több esemény következménye. Az első racionalizációra való törekvés a felvilágosodás korában történt, mikor az ókor és a középkor folyamán összegyűlt hatalmas mennyiségű recept- és előirat-gyűjteményeket a józan ész nevében átvizsgálták. Ekkor kerültek ki a gyakran 40-50 komponenst is tartalmazó, sokszor állati és emberi eredetű anyagokat (csontokat, ürüléket, vagy akár az akasztott ember koponyájáról szedett mohot) is tartalmazó receptek az orvosi gyakorlatból. 3 7 Schneider: i.m. 198-199.
