Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK —COMMUNICATIONS - Bartók Adrienn: Adagolt és formázott gyógyszerkészítmények a tablettázás előtti időkből

Bartók A.: Adagolt és formázott g)>ógyszerkészítmények 173 ot sem nevezhetjük gyógyszerészi értelemben konzervnek. Ahhoz hogy valódi konzerv legyen még lisztet, ill. szennalevelet kellett hozzákeverni.

6 Az Osztrák Gyógyszerkönyv ben még hivatalos volt 3 előírat is, de a jóval haladóbb felfogású I. Magyar Gyógyszerkönyv már fel sem vette a conservumokat a cikkelyei közé. Conserva: Lumin Majus Augustana Bécsi Disp Pozsonyi Taxa Provincialis Budai Taxa Austriaca Ph.Hg.l. Ph.Hg.II. 0 31 44 20 16 4 3 0 0 2. Electuaria, Confectiones avagy "nyeletek ill. liktáriumok" A két elnevezés ugyanazt a gyógyszerformát takarja, bár eleinte a confectio megjelölést a keményebb nyeletekre alkalmazták, így mindkét néven találhatók előíratok a receptgyűjteményekben.

7 Franciaországban op iá toknak is nevezték őket, abban az esetben is, ha nem tartalmaztak ópiumot.

8 Az electuarium (nyalat vagy nyelet) szó a görög "lekhó" 'nyalok' szóból ered. A gyógyszerformát indikációjával (a tüdő és a mell betegségei esetén), a vivőanyaggal (méz) és az alkalmazás módjával (felnyalás) jellemezhetjük. Az electuariumok története a 3-4. században kezdődik, amikor is minden lehetséges betegség ellen és a legkülönbözőbb módokon alkalmazták. Az eredeti latin megjelölés ecligma, ecligmatium, electarium - a 6. század elején elect(u)ariummá alakult, amit a tipikus középkori etimologizáló stílus az "eligere" 'kiválasztani' igéből származtatott. Ezért is magyarázták úgy, hogy az electuarium az tulajdonképpen "electum ex variis", mert az electuáriumok általában sok különböző drogból készültek. Ez a magyarázat abban az időben volt népszerű, amikor az electuariumok már a legismertebb és a legkeresettebb, azaz "kiválasztott" gyógyszernek számítottak. Miután az arabok közvetítésével a nyugati orvoslás megismerte a cukrot, azután a nyeleteket is töményített cukor segítségével állították elő.

9 Kezdetben a nyeletek különböző konzisztenciájúak voltak aszerint, hogy per os, kúpnak elkészítve, kenőcsként felkenve, vagy pilulaként lenyelve alkalmazták. Mennyiségi szempontból az electuariumok a középkori orvoslásban az első helyen álltak.

1" Hagen: Lehrbuch der Apothekerkunst (1781) című, a Magyarországon fellelhető legrégebbi technológiával foglalkozó könyve szerint a következő módon készíthetünk nyeleteket. "Nyeletek alatt azokat a gyógyszereket értjük, amelyek kevésbé folyékonyak, mint a szaftok, egy kés hegyével vagy egy spatulával kinyomva a kanálról nem csorognak le. Porokból, kivonatokból, konzervekből, levekből, olajokból, gumikból, gyantákból állnak, amelyeket cukorszafttal (sziruppal) vagy tisztított mézzel egyszerűen elkeverünk, és ezáltal összetett konzervek lesznek. A nyeletek készítése nagyon egyszerű. A mézet vagy a cukrot először vízben féloldjuk és cukorszirup sűrűségűre főzzük. Ha a többi alkotó pusztán porokból ált, akkor mielőtt a szi'' Real Encyclopädie der Gesamten Pharmazie. Wien-Leipzig, 1886-1890. III.:262. 7 Schneider, W.: i m. 428. H Real Encyclopädie III.

.662. 4 Schneider, W.: i m. 427. 1

0 Uo. 428.