Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Malleier, Elisabeth: Adalék a magyarországi zsidó egészségügy szerveződésének 1900 körüli történetéhez

170 Comm. de //ist. Artis Med. 206- 209 (2009) ÖSSZEFOGLALÁS Az első világháború kitöréséig sem a zsidó intézmények, - IKG, Chewra Kadischa, a hitközségi kórházak, - sem pedig az ambiciózus aktivisták nem tudták elérni, hogy a középosztálybeli zsidó nők számára a betegápolást vonzó foglalkozássá tegyék. Borzalmasan rossz munkafeltételek, az orvosok részéről a lealacsonyító bánásmód és gyenge fizetés állt törekvéseik útjában. A háborús és háború utáni években megváltozott politikai, társadalmi és gazdasági helyzet adott csupán lehetőséget arra, hogy a Habsburg Monarchia utódállamaiban a zsidó betegápoló-iskolák immár eredményesen működjenek. A magyar zsidó nők szövetsége: „M1NOS" az 1920-as években egy betegápoló-iskolát alapított a zsidó kórházban. A következő alapítvány a Pesti Izraelita Nőszövetség nevéhez fűződik, az „Alice WeissSzülőotthon" volt ez, ahol a két világháború között gyennekápolónőket és bábákat képeztek sikerrel.