Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kölnei Lívia: Torna és gyógytorna a 19. századi Magyarországon

Kölnéi I..: Torna és gyógytorna a 19. századi 135 Batizfalvy nem csupán Ling „szenvedőleges testgyakorlatait" követte a gyógytornában, hanem Adolf Spiess „cselekvő testgyakorlatait" is hasznosította.

1'' Azt vallotta, hogy „ ...korunk viszonyai a civilizált államok lakosainak nagy részét testi tétlenségre kárhoztatják:", emiatt „ismeretlen kórok támadnak, melyeknek oka egyedül a testmozgás hiányában vagy egyoldalúságában rejlik: könnyen belátható, hogy a gyógytestgyakorlat különböző betegségekben hatalmas gyóg\>szer és a kornak égető szüksége. "

2" Mivel az izomzat és az idegrendszer között közvetlen a kapcsolat, az izomzat jó állapota meghatározza az idegrendszer teherbíró képességét, közvetve pedig a szellemi teljesítményt is. Batizfalvy fontosnak tartotta, hogy a gyógytornát kontárokra bízni nem szabad: ugyanúgy előírásszerűen kell végezni, mint a gyógyszerek készítését és alkalmazását. Intézetében az ortopédiai betegeket, az idegrendszeri betegségeket (bénulások, epilepszia, lelki traumák), a kiválasztó szervek elégtelen működésétől szenvedőket, légző- és keringési szervek betegségeit kezelte. Intézete megérte a századfordulót. Idős korában fiatalabb pályatársára, az 1883-ban oklevelet szerzett, vízgyógyász szakképesítésű Trajtler Istvánra, bízta az intézetvezetői főorvosi munkakört. 1876-ban alapított Renner Adolf orvos vízgyógyintézetet Pesten, a Valero utca 4-ben. Renner az idegi eredetű betegségek szakorvosa volt, oklevelét Bécsben szerezte, 1879-ben. Foglalkoztatott ortopéd szakorvost is a vízgyógyintézetében. Magánintézete még a század utolsó éveiben is fogadott betegeket. Vaskovits második vállalkozása volt az 1883-ban, Svábhegyen megnyitott gyógyintézet (Eötvös u. 12. - ennek helyén nyílt meg 1927-ben a Svábhegyi Szanatórium). Alapítását valószínűleg az is ösztönözhette, hogy 1874-től működött a Városmajorból a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút. Az 1890-es években is fogadott betegeket, de működéséről csak utalásszerű adatok állnak rendelkezésemre. Az 1890-es években működött (de talán már az 1880-as években is fennállt) Glück Ignác hidegvíz-gyógyintézete a Városligeti fasor II. számú épületében. Glück

2

1 az idegek kórtanának specialistája volt, és törvényszéki orvosként is tevékenykedett. Nincs arról adatom, alkalmazott-e gyógytornát, de végzettsége alapján elképzelhetőnek tartom. Az intézet valószínűleg nem érte el Batizfalvy szanatóriumának jelentőségét, de közelsége miatt jelenthetett némi konkurenciát. A 19. század utolsó negyedében a torna egészségmegőrző és gyógyító típusa is egyre szélesebb körben terjedt, társadalmi hátterük megerősödött, intézményeik kiépültek. Ez a virágkor folytatódott a 20. század első évtizedeiben is. Az ortopédia fejlődésével egyre nagyobb igény jelentkezett a gyógytorna felhasználására a mozgásszervi betegek terápiájában. Salacz Zsigmond marienbadi fűrdőorvos, a masszázs és a svédtorna specialistája (oki. 1871) az 1890-es években

2

2 működtetett Pesten, a Régi posta u. 6. szám alatt egy „testegyenészeti és svédgymnasztikai" intézetet. |l

) A Batizfalvy által „szenvedőlegesnek" nevezett gyakorlatokat a gyógytornász vitte véghez a beteg testén, a beteg ezt csak elviselte, „elszenvedte". (Pl. gördítgctés, csavargatás, gyúrás, kopogtatás, nyomás, stb.) " Batizfalvi Sámuel: A gyógytestgyakorlat lényege, történeti és elméleti szempontból. Orvosi Hetilap, (1862) 6. 275. 2

1 Orvosi oklevelét 1863-ban szerezte. 2

2 A Salacz-intézct működéséről 1895 és 1900 közötti adatok állnak rendelkezésemre.