Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)

Simon K.: A pesti eg

s'etem Orvosi Kara a reformokorban 101 vei két tehetséges orvosdoktor két évig tanulhatott a Bécsi Mütőintézetben. Az ösztöndíjasoknak kötelezni kellett magukat, hogy a két év leteltével visszatérnek Magyarországra. Ugyanekkor az állatorvoslás iránt érdeklődő orvosdoktoroknak is létrehoztak egy bécsi ösztöndíjat, a sebészihez hasonló feltételekkel. '

0 Az Állatorvosi Intézet (Institution Veterinarium) szintén nehéz körülmények között működött. 1826-ban a Rókus-kápolna melletti épületből a Dohány utca és a Síp utca sarkán lévő házba költözött. Az 1830-as jubileumra készült ünnepi leírás szerint az intézet tágas házban foglalt helyet, kerttel, kovácsmühellyel és negyven ló tartására alkalmas legelővel. Az intézet sajátossága volt, hogy a vezető mellett nem egy, hanem két asszisztens állt." 1840-ben továbbköltöztették a Stáció utca 599. alá.

5

2 Az egyetemen kívüli művelődést segítették elő a korban megjelenő első magyar nyelvű orvostudományi folyóiratok. Ilyen volt az Orvosi Tár, amelyet 1831-ben indított útjára Bugát Pál és Schedel (Toldy) Ferenc és kisebb megszakítással (1831-1833, 1838-1848) 1848ig jelent meg.

5 , A lap az 1840-es években rendre közölte egy-egy évfolyam végén előfizetőinek névsorát, akik között szép számmal akadtak sebészmesterek, seborvosok is/

1 Rövidebb életű volt Schöpf-Mérei Ágoston Orvossebészi Évkönyvek című szakfolyóirata, amely 1845ben indult útjára, de 1846-ban már meg is szűnt.

3

5 Az egyetem mellett egyre több magánkezdeményezés kívánta a reformkorban a gyógyítás ügyét gyakorlatiasabbá tenni. Ennek hatására több kiváló, tehetséges orvos alapított különböző intézeteket. Mindenekelőtt Schöpf-Mérei Ágoston nevét kell megemlíteni, akinek sikerült több intézményt is létrehoznia a reformkorban. 1836-ban engedélyezték neki a Pesti Orthopédia Privát Intézet felállítását, amelyet sajnálatos módon elpusztított az 1838-as árvíz.

5" Schöpf-Mérei ezután kevesebb vagyonnal, ám töretlen lelkesedéssel egy újabb intézet felállításához kért engedélyt, amire 1839-ben meg is kapta az engedélyt. Ekkor született 5

0 GYŐRY, 1936. 454-455. M A leírásban a Pfeifer Gasse szerepel, ami a mai Síp utcának felel meg. BOLÁNYI — PALATKÁS, 1961. 427. és LINZBAUER, 1860. Tomus III. Sectio III 2444. (409. p.) Í

2 BOLÁNYL—PALATKÁS, 1961. 428. 1823-ban az orvosi kar is megpróbált kiadni orvosi folyóiratot, de a latin nyelvű Acta Hungáriáé Medicorum című lapot érdeklődés hiányában nem sikerült megjelentetni. Bugáték 1830-ban készítettek egy felhívást Hazánk Orvosaihoz' címmel, amelyben bejelentették a folyóirat létrehozásának tervét. Az Orvosi Tár kiadását 1833-ban pénzszűke miatt kellett szüneteltetni, cs 1838-ban, az Orvosegyesület megalakulásakor lehetett újra kiadni. Stáhly Ignác, mint protomedicus 1839-ben azzal népszerűsítette a szaklapot, hogy az ország valamennyi megyei főorvosának előfizette azt. Az utolsó szám 1848 decemberében jelent meg. Id.GORTVAY, 1953. 85-89. v

l Sőt, némelyik szorgalmasabb sebes/mester még tanulmányokat is írt a folyóiratba, különösen az 1840-cs évektől kezdve. így például 1839-ben Jacobci János bajai sebész Víziszony (hydrophobia) gyógyítása Bács megyében címmel írt tanulmányt (Orvosi Tár, Új folyamat, második félév. 15. sz. 1839. április 14. 235-240 ). Klein György. Baranya vármegye rendes sebésze a Koponyaüregi vérömlenyről (extravasatum), Kósa Mózes seborvos pedig Az cczctsavas szunyal (morphium aceticum) külsőkép alkalmazása (Orvosi Tár, Ötödik félév, 12. sz., 1840. szeptember 20. 181-185.), Gere János Liptó vármegye rendes seborvosa, a magurkai aranybányászok sebésze Vízszenvi morzsa (Orvosi Tár, Ötödik félév, 13. sz., 1840. szeptember 27. 193-197 ), Dr. AschnerJózsef Fehérvm.-i r. seborvos A tenélet (vita vegetativa) elősegélése hasznáról gümőkorban (tubercolosis) (Orvosi Tár, Ötödik félév, 19. sz., 1840. november 8. 296-399.) címmel publikált. 5

5 GYŐRY, 1936. 396. és GORTVAY, 1953. 89-90. íí

y 1836. február 17-én állította ki az uralkodó az intézet létrehozását engedélyező iratot. Az 1838-as árvíz az. egyetem épületeiben is kárt tett, így az. egyetemi templomban, a könyvtárban és a kar Hatvani utcai épületében. Id.: GYŐRY, 1836. 405., GORTVAY, 1953. 198. és BOLÁNYI — PALATKÁS, 1961. 428.