Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 206-209. (Budapest, 2009)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Simon Katalin: A pesti egyetem Orvosi Kara a reformkorban (1825-1848)
Simon K.: A pesti eg s'etem Orvosi Kara a reformokorban 99 rendkívüli tanárként díjtalan órákat tartson a nemi betegségekről. Jakobovics az 1847/1848. tanévben még nem hirdette meg magánóráit, viszont 1847-ben egy előadásában érintőlegesen az ipari forradalom okozta betegségekről is beszélt. 4' 1 Az 1844. évi II. törvénycikk a latin helyébe a magyart tette meg államnyelvnek. Ez alapján az 1844/1845-ös tanévtől a közoktatásban is a magyar nyelvet kellett használni. Ez több nehézséget és konfliktust okozott a kar életében. Egyrészt nem minden tanár tudott magyarul, másrészt a hallgatók egy része szintén nem beszélte a nyelvet - nem beszélve arról, hogy a magyar orvosi szaknyelv még csak születőben volt. 4 4 A sebészet oktatását lényegében nem érintette a törvény, hiszen ott már évtizedek óta nem latinul, hanem latinul vagy németül folyt az oktatás. Az orvosi kar felállításának jubileumára készült kötet tanúsága szerint 1830-ban az egyetemhez tartoztak az alábbi intézetek: a természettudományi múzeum, a botanikus kert, a kémiai laboratórium, az anatómiai-fiziológiai múzeum, az anatómiai színház az állatorvosi intézet és a klinikák. Az anatómiai színház a kar épületében, összesen öt helységben foglalt helyet (tria occupat cubilia, culinas duas). A gyakorlati orvosi klinikát (Clinicum medicopracticum) két nagy szobában, tizenhárom ágy mellett folytathatták az orvostanhallgatók. A sebészek számára rendelt orvosi klinika (clinicum medicum pro Chirurgis) egy szobában foglalt helyet nyolc ággyal. A gyakorlati sebészeti klinika (Clinicum chirurgicum practicum) három szoba volt kilenc ággyal és „a legszükségesebb felszereléssel". A szülészeti klinika (Clinicum obstetricum) három szobát és tizenöt ágyat jelentett, míg a szemészeti (Clinicum oculisticum) két szobát kilenc ággyal. 4 5 Áttekinthetőbb összefoglalásban: Név Szobák száma Agyak száma gyakorlati orvosi klinika {Clinicum medico-practicum) 2 13 sebészek számára rendelt orvosi klinika (Clinicum medicum pro Chirurgis) 1 8 gyakorlati sebészeti klinika (Clinicum chirurgicum practicum) 3 9 szülészeti klinika (Clinicum ohstetricum) 3 15 szemészeti klinika (Clinicum oculisticum) 2 9 Összesen: 11 54 Az egyetemen tehát 1830-ban összesen tizenegy szobát és ötvennégy ágyat tudott az orvosi kar a gyakorlati képzéshez biztosítani a hallgatók számára. Ez roppant kevésnek számított, elég, ha megnézzük ennek az évnek a másodéves sebészeit. 1 6 Az 1829/1830-as évben harminchat német és harmincöt magyar iratkozott be a második évfolyamra. A németek közül ' , J 1847. szeptember 3-án kapta meg az engedélyt, órájának hivatalos címe a „bőr, nemzőrészek, bujasenyv és a kézművesek korai". Egy 1847 decemberében tartott óráján beszélt arról, hogy az ipari foglalkozások milyen betegségeket okozhatnak majd az emberi szervezetnek. Id.: GYŐRY, 1936. 443-444. és BOLÁNYI — PALATKÁS, 1961. 430. 4 4 GYŐRY, 1936. 413-415. LlNZBAUER, Franciscus-Xaverio: Codex Sanitario-Medicinalis Hungáriáé Tomus III. Sectio III. (In serie operis volumen quintum). Budac, 1860 (a továbbiakban LINZBAUER) 2444. (409. p.)és GORTVAY, 1953. 84. 4( 1 Mivel az ünnepség 1830. április 30-án volt, ezért az 1829/1830-as tanév adatait vesszük alapul a hallgatók létszámánál
