Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁLVÖLGYI Balázs: A trachoma elleni védekezés megszervezése Magyarországon (1884-1903)

A TRACHOMA ELLENI VÉDEKEZÉS MEGSZERVEZÉSE MAGYARORSZÁGON (1884-1903)' PÁLVÖLGYI BALÁZS A trachoma

2

, vagy más néven a szemcsés kötőhártyalob, illetve egyiptomi szembetegség viszonylag új kórként jelent meg Magyarországon. Egyiptomi szembetegségnek azért nevezték, mert a megfigyelések szerint a napóleoni expedíciós hadsereg katonái kapták meg Afrikában, és ők hurcolták Európába.

3 A betegség olyan fertőző szembaj tehát, mely az esetek kis részénél vakságot okozhat.

4 Elsősorban a hadseregek mozgásának köszönhette gyors európai terjedését, így a francia után az angol hadseregben, majd közvetítésükkel az egész kontinensen is széles körben elterjedt.

5 /. A trachoma megjelenése Magyarországon Magyarországra is a katonaság közvetítésével érkezett a szembaj.

6 7 A határőrvidéken az 1870-es évekig katonacsaládok laktak. Itt a katonák viszonylag rövid időközönként háromöt napra őrszobába vonultak, ahol általában nem cserélték az ágyneműt megfelelő gyakorisággal, így szolgálatváltáskor az egészségesek könnyen fertőződtek. A behurcolt trachoma a ' A tanulmány a Habsburg Történeti Intézet támokatásával készült. 2 A trachoma szót Bendz dán katonaorvos terjesztette el 1858-ban - Kerekes Pál: A trachoma kór- s gyógytana. Gyógyászat 1904, 405-408. 405. 3 Grósz Albert: Jelentés a Nagyváradi Szemgyógyintézet működéséről 1872-1882. Nagyvárad, 1883, 9. Zajácz Magdolna: Bonaparte Napóleon szerepe a trachoma elterjedésében. Debreceni Szemle II. évf. 4. sz. 1994. dec. 565-569. 4 A betegség első stádiumában a kötőhártya megvastagodik, felületén csomók, ú.n. trachomacsomók képződnek. (Innen a „szemcsés kötöhártyalob" elnevezés.) Az esetek 5-10%-ban a betegség átterjed a szemgolyóra és a szaruhártyára is, mely már egyre nagyobb fájdalmat okoz, és kezdi zavarni a látást is. Ekkor előfordulhat, hogy a szempillaszörök a szemgolyó felé fordulva nőnek (ú.n. vadszörök), gyulladást okozva. A betegség a beteg szem váladéka útján terjed. Ld.: A trachoma-ügy Magyarországon 1883-1900. közzéteszi a M. Kir. Belügyministerium, Budapest, 1900, 6. Csapodi István: A szem. Egészség, 1887, 134-147. 139. 3 Goldzieher Vilmos: A trachoma kórtana. Budapesti Orvosi Újság, 1905. jún. 15. 497-508. 497. h Kerekes Pál: A trachoma története. Gyógyászat, 1904/ 9. 141-142, 10., 155-156, 11., 172-174., továbbá Friedrich Jaeger, akik szerint már 1832-33-ban igen erős trachomajárvány lépett föl a például a péterváradi határőrezred 2-ik és gradiskai ezred 1. és 2. zászlóaljában, ahol a legénység 74%-a volt beteg. - Die ägyptische Augenentzündung. Wien, 1840. hivatkozik Feuer, 1895. 7 „Kalocsán a nép egész határozottsággal állítja, hogy szembajuk a 30 évvel ezelőtt ott állomásozó dzsidásoktól származik." - Feuer Náthán: A trachoma cltcrjedettsége Magyarországon és az ellene elrendelt hatósági eljárás. (Az Orvosi Hetilap Tudományos Közleményei - különlenyomat- XXXIX. évfolyam, 1895. Szemészet 4-5.sz. 12.), Feuer: Die Verbreitung des Trachoms in Ungarn. Stuttgart, 1897.