Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - BALEGOVÁ, Jana: A volt rudnoki ásványfürdő Mayer Henrik törzskapitány beszámolójában
ban jelentős mértékben hozzájárult például Szentiványi Márton (1613 -1705) , Csiba István (1673 - 1719) 6 , Torkos Jusztusz János (1699 - 1770) 7 , stb. 8 Ezek a művek az akkori időknek megfelelően magas színvonaluk ellenére a mai modem tudomány igényeinek természetesen nem felelnének meg, ennek ellenére értékes forrásként szerepelnek az orvostudomány, a balneográfia és balneológia fejlődésének tanulmányozásához. Ezek közé sorolható az 1762-ben Kassán megjelent Mayer Henrik, vezérkari orvosnak A Rudnoki ásványi aranyfürdő, népiesen Gold-Baad - nak nevezett, a tiszteletreméltó Sauberer András apát úr, az előjogokkal felruházott szent premontrei rend prelátusának, a jászói Keresztelő Szent János templom prépostságának elöljárójának földjein terjeszkedő fürdő termográfiai kutatása - című latin nyelvű dolgozat a következő megjelöléssel: A fürdő eredete, fekvése, jellege, ásványi tartalma, belső és külső hatásai, amelyeket fizikai és vegyi kísérletek Neyenbeyrni Mayer Henrik, a szabad művészetek, bölcsészet és az orvostudomány doktora, királyi vár- és vezérkari orvosa által felülvizsgálva és megerősítve más, a tudománynak ebben az ágában tapasztalt tudósok által? Beszámolójának tizenhat paragrafusában Mayer 10 a Rudnoki fürdő eredetével, vizének fizikai és vegyi tulajdonságaival, ásványi tartalmával, külső és belső hatásával foglalkozik. 11 A forrást az Aranyidka (népiesen Goldzeichen nevű) hegyre helyezi, ahonnan az aranyvíz - szlovákul Zlatá voda, németül Gold-Wasser - lecsorog a merítőmedencébe, amelynek belső mérete három rőf és mélysége két rőf(\U. §). 3 De admirandis virtutibus et proprietatibus lacuum, fontium, fluviorum, aliarumquc aquarum quac.signanter in regno Hungáriáé reperiuntur. In: Miscellanea, Tyrnaviae, 1689. 6 Dissertatio historico-physica de admirandis Hungáriáé aquis. Tyrnaviae, 1713. Schediasma de thermis Pöstheniensibus. Posonii, 1745. 8 Bokcsová-Uherová, M. - Fundárek, R.: Poőiatky vedeckého záujmu o kúpele a liecivé pramcne na Slovensku. In: Zdejín vied a techniky na Slovensku. III. Bratislava, 1964, 265-295. 9 Examen Thermographicum Mineralis Balnei Aurei Rudnokiensis, vulgo Gold-Baad, situati in territorio Illustrissimi, et Reverendissimi Domini Andreáé Sauberer, Sac. et Exempli Ordinis Praemonstratensium Praelati, nec non Praepositurae Regiae Jászoviensis ad S. Joannem Baptistám Praepositi Infulati, De Balnei hujus origine, situ, natura, ingredientium mineralium virtutibus, et usu tarn in- quam externo, per fundamenta. et expérimenta Physico-Spagyrica probali, per Henricum Mayer de Neyenbeyrn, AA. LL. Philosophiae, et saluberrimae Medicináé Doctorem, nec non Caesareo-Regium Castrensem, et Stabalem Medicum, et reliquos hac in Arte peritos Conscientiose, nec non genuine approbati, et examinati. Cassoviae: Typis Academicis Societatis Jesu Anno M.DCC.LXll. A nyomtatvány az eperjesi kollégium könyvtárában található: sgn. Sq 24. [28] old., [A/4J-C/4, D/2 [= 14] lap. 20,5x16,5 cm, a kötést szabad papírívek helyettesítik. Az első lapon a következő felirat: Exman Thermographicum; az utolsó lapon a szöveg befejezése olvasható zárszóval aláírás nélkül, a hátsó oldal barna márványozott papírral van védve. 10 A szerzőről nincsenek ismereteink, Molnár Béla a kassai orvostudomány történetéről szóló könyvében szerepel a kassai orvostudományról szóló 1726 - 1803 között megjelent nyomtatványok felsorolásában, téves dátummal - 1754 (Molnár, B.: Kassa orvosi története. Kassa, 1944. 167). " A rudnoki fürdő a jászói apátság tulajdona volt. Rudnok községtől északi irányban 5 kilométerre (Kassától körülbelül 20 kilóméterre nyugati irányban) terül el, 533 m magasságban. Jelentősége a stószi fürdő megnyitása után (1883) nagy mértékben csökkent. A huszadik század negyvenes éveiben 6 fürdőház, 12 vendégszoba 20 ággyal, vendéglő és néhány gazdasági épület tartozott a fürdőhöz.. Vas tartalmú vizét csuklóbctegség gyógyítására használták. (Schermann, S.: Kassa és kassai hegyek kalauza. Budapest, 1944. 201; Sziklay, J. Borovszky, S.: Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1896. 270-312; Fényes, 13.: Magyarország leírása. Pest, 1847. 301). A második világháború idejében a fürdőt lőszerraktárnakt használták. 1944-ben felrobbant és elpusztult.
