Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - PUSZTAI Gabriella: Magyar orvosok távoli tájakon

A szocialista rendszer Az ún. fejlődő országokkal szorosabbá váló diplomáciai, kereskedelmi kapcsolatok nyomán - főként a gyarmatok függetlenné válását követően - Magyarország jelentős segítséget nyújtott egyes országok egészségügyi szervezetének kiépítésében, az orvosi ellátás kialakításában. (Kórházak, gyógyszergyárak létrehozása, orvosok, gyógyszerészek, kórházi személyzet biztosítása, képzése.) A technikai fejlődés a közlekedés oly mérvű gyorsulását hozta magával, hogy csupán órák kérdése volt mondjuk az Egyenlítő vidékéről eljutni Budapestre. Időben közelebb kerültek hozzánk a fekete földrész országai, s térben a trópusi betegségek, miáltal sürgetőbbé vált kutatásuk is. Az orvosi emigrációnak újabb jelentős lökést az 1950-es évek nyomasztó légköre és az 1956-os forradalom adott. Nyugat-Európa, az Egyesült Államok,

76 Kanada

77 ismét számos tehetséges magyar orvossal gyarapodott. Szervezett fonnában többféle lehetőség kínálkozott az orvosoknak a kiutazásra pl. az Egészségügyi Világszervezet (1946-ban alakult az ENSZ-ben) közvetítésével. Az UNESCO, a Magyar Külügyminisztérium szintén küldött ki orvosokat. Ringethann Béla professzor Ghánában (Accra 1964-71) a Tudományos Akadémia Közegészségtani Intézetének tudományos főmunkatársa lett, az orvostudományi egyetem klinikai-kémiai tanszékét hozta létre s vezette.

78 Tóth György az algériai Nagy-Kabília (mintegy fél Magyarországnyi terület) csecsemő és gyermektanácsadásának megszervezőjeként vált ismertté (1967-69.).

79 Láng Béla orvos-gyógyszerész 1970-ben Nigériában dolgozott szakértőként.

80 Dobi Sándor (1936-) a Szt. László Kórház Trópusi Betegségek Osztályának főorvosa a biafrai háború

81 (67-70) után tragikus körülmények között dolgozott a nigériai Port Harcourtban. Munkám időbeli lezárásának az 1960-as évek végét tekintem, de fontosnak tartom megemlíteni a magyar orvosok nagyszámú külföldre közvetítésével foglalkozó kft., a TESCO (Nemzetközi Műszaki Tudományos Együttműködési Iroda) szerepét. Közvetítésével 1968-tól százával kerültek Afrikába is magyar egészségügyi dolgozók. A szakembereket a fogadó országokban egyénileg foglalkoztatták. Az 1970-es évektől Algériában 6-8 kórházat látott el a TESCO orvosi személyzettel. Észak-Jemenben egy kórház szakembereit, Líbiában két nagy egészségügyi létesítmény szakorvosi és asszisztensi, technikai állományát biztosították.

82 GABRIELLA PUSZTAI MA museologist H-5440 Kunszentmárton Kerüliteház u. 8. HUNGARY 76 Zoltán J. (2001) 52-53. Dr. Halász Iván trófeagyüjteménye az USÁ-ból került a Természettudományi Múzeumba. 77 Zoltán J. (2001) 48. Sokan utaztak Ausztráliába és Latin-Amerikába is. Szántó (1970) 164. 78 Kapronczay K. (2004) 308.; Ringelhann Béla: Egy orvosi egyetem megindulása az afrikai Ghánában. Orvosi Hetilap 1999. 140 (2), 85-87. 7y Tóth György személyes közlése. R0 Kapronczay K. (2004) 230. 81 Az ibók 1967-ben független Biafrai Köztársaságnak kiáltották ki Kelet-Nigériát. Lépésük véres polgárháborúhoz vezetett, mely Biafra 1970-es kapitulációjával zárult. 1(2 TESCO szolgáltatta adatok 1996. május 7.