Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PUSZTAI Gabriella: Magyar orvosok távoli tájakon
módról, a higiéniáról. 5 " 1 1880-ban küldték missziós munkára Ürge Ignácot Kínába. Tsofupaóban kórházat és templomot épített. 34 Jezsuita misszionáriusok szintén gyógyítottak Kínában az 1920-as, 30-as években. A tamingi missziót egészen 1949-ig, megszűnéséig magyarok vezették 55 A magyar jezsuita rendtartomány egyetlen külmissziója volt, ahol tanítottak és gyógyítottak is. A 40-es években Kékessy Imre missziós orvos dolgozott itt. Missziós nővérként élt Új-Guineában 1927-től Molnár Mária. 6 Évente két-háromezer beteget kezelt. 1938-tól 1973-ig összesen 13 Annunciata nővér 57 került Pará államba, Brazíliába, a Colónia do Prata lepratelepre. Domotrovitsch József szaléziánus atya 58 Ananindeuában iskolát és nővérképzőt létesített. Menyhárt László botanikus a 19. század végén végzett megfigyeléseket az afrikai növények gyógyító hatásáról a Zambezi Misszió boromai állomásán, majd Zumbóban (189097). 39 A századforduló után megemelkedett a kiküldött szakemberek száma. Magyar miszsziós orvosok képzésére és kiközvetítésére alakult 1926-ban Budatétényben egy intézet Koch Róbert igazgatása alatt. 60 Többek között Afrikában, Belga Kongóban kerestek munkahelyet a levizsgázott hallgatóknak. 61 A második világháború és hatása A második világháború előtti években, s a háború alatt a fasizmus, majd a szovjet csapatok elől nyugatra menekülők között sok száz magyar orvos volt. A háborút követő évek politikai fordulata (1948) szintén ösztönözte a kivándorlást. Nehéz sors várt rájuk azokban az országokban, ahol diplomájukat nem fogadták el. Az USA-ban még mindig érvényben volt a kvótarendszer, Kanada, Latin-Amerika, Ausztrália, Nyugat-Európa országai is akadályozták a tömeges bevándorlást. Többségük nem akart ápolóként dolgozni, ezért az eddig periférián lévő földrajzi területek valamelyikén telepedtek le. Gömöri Györgyöt (1904-1957) 1938-ban chicagói kollégái hívták meg az Egyesült Államokba. Képzett sebész volt, de tudományos munkájával a hisztokémia területét forradalmasította, kutatásaival új korszakot nyitott az enzimek vizsgálatában. 62 Nádas Sándor (1913-2000) az első zsidótörvényt követően döntött hazája elhagyása mellet. 1939-ben lépett Amerika földjére. Nagyrészt neki köszönhető, hogy 1957-ben a kardiológiát önálló szakmának ismerte el az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia. Tervei alapján épült fel az első gyermekkardiológiai kórház Bostonban. 6j x ' Dr. Könnyű László: Bettelheim Bernát, a civilizáció magyar úttörője Okinawa szigetén. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1990. 8. sz. 33-36.; Magyar utazók lexikona (1993) 55-56. 54 Magyar utazók lexikona (1993) 400. 55 Krywald O.-Szajkó J.-Szarvas M.-Bérczi G. 1. k. (1935) 255. Ezután mentek át Tajvanra, a Fülöp-szigetekre, Ausztráliába, Vietnámba. 56 Magyar utazók lexikona (1993) 277-78. 57 Az Annunciata női szerzetesrendet dr. Boda János (1871-1933) alapította Magyarországon. A rendbe belépőknek fogadalmat kellett tenniük, hogy életüket a betegek ápolásának szentelik. 3X A Rio Negró-i terület (Brazília) apostoli vikáriusa, Podália püspöke volt. 59 Krizsán L. (1985) 39-44; Magyarok Zambezi őscrdeiben. (1929) 13-48. 60 Koch Róbert két levele a kalocsai érseknek 1926. dec. 2., 1926. dec. 29. 61 Albert Schweitzer, A. (1935) Előszó. 62 Emed Alexander dr.: Magyar orvosok Amerikában. Orvosi Hetilap 2004. 145. évf. 38. sz. 1968-1971. 53 Emed Alexander dr.: Magyar orvosok Amerikában. Orvosi Hetilap 2004. 145. évf. 38. sz. 1968-1971.
