Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁLVÖLGYI Balázs: A trachoma elleni védekezés megszervezése Magyarországon (1884-1903)
kiderült, hogy nem volt elég férőhely számukra, és csak négy hónapig lehetett őket benn tartani. Utána pedig már semmilyen büntetéssel nem sikerült rászorítani őket a rendszeres kezelésen való részvételre, ráadásul az idénymunkások gyakran más törvényhatóság területére mentek dolgozni, így kikerültek a hatóság látóköréből. 1885-ben azzal a javaslattal fordult a Belügyminisztérium a közös Hadügyminisztériumhoz, hogy őket katonai kórházakban helyezzék el, de ezt a Hadügyminisztérium nem fogadta el. Fölmerült továbbá, hogy a trachomásokat külön elhelyezéssel, külön kiképzéssel sorozzák be. 92 93 Az évenkénti trachomavizsgálat tehát kapcsolódott a fősorozás időpontjához, s annak eredményéről a sorozóbizottság tájékoztatta a polgári hatóságot is. 94 A szűrésen kívüli másik kérdés a katonai beszállásolásokhoz (azaz az elkülönítéshez) kapcsolódott. Ez az időszak a laktanyaépítések kora, tehát a katonaság elhelyezése egyre inkább a laktanyához kapcsolódott, ez azonban nem jelentette azt, hogy nem vették volna igénybe a beszállásolása Ez itt is problémát jelentelt, annál is inkább, mert hosszú fertőzési szakasszal lehetett számolni, és a betegeket sokkal nehezebben lehetett elkülöníteni. Rendelet született tehát arról, hogy a trachomas katonákat elvileg elkülönítve, a lakosságot figyelmeztetve kell beszállásolni, s az intézkedések gördülékenyebbé tétele érdekében a csapatparancsnokságnak érintkezésbe kellett lépnie a polgári hatósággal is (mintaként a kolerával kapcsolatos formát ajánlotta BM 1883/4.214). 95 96 Ami az elmebetegekkel kapcsolatos rendelkezéseket illeti, az országos tébolyda akkori igazgatója, Niedermann Gyula, azzal a javaslattal fordult a minisztériumhoz, hogy jó lenne, ha a betegeket intézetbe szállításuk előtt a helyi hatósági orvos megvizsgálná, mivel néhány trachomas megjelenésével rövid időn belül járvány alakulhatna ki az intézményben. 97 A javasolt rendelet megszületett, mely előírta az elmebetegek megvizsgálását. 98 Igaz azt nem, hogy utána mit is kell velük pontosan tenni, amire többek között Nógrád megye alispánja 92 „A trachoma kaszárnyáktól való félelmet még esetleg azzal lehetne fokozni, hogy az. ilyen hadköteleseket nem októberben, az általános bevonulás alkalmával, hanem azonnal a sorozás után, miután szembajuk a katonai kórházban is igazoltatnék, küldenék a trachoma kaszárnyákba. Ezen eljárás által még azt lehetne elérni, hogy minden védkötcles esetleges trachomáját még a sorozás előtt kezeltetné, se semmi esetre sem lenne oka ilyet szerezni, vagy szemeinek művi izgatásával a sorozóbizottságot félrevezetni." - Feuer Nathanael: A trachoma a hadseregben. (Orvosi Hetilap tudományos közleményei - különlenyomat - 1897, Szemészet 2-4. sz., 8.) 1)3 Más vélemény szerint is be kell sorozni a trachomásokat és ott az altiszteknek kellene a kezelést végezniük. Nedanovics, 1897. 1)4 1887. évi 5803. ein. sz. polgármesteri rendelethez kapcsolódóan ld. BM 1887/17.346 95 BM 1887/18.646 % Ez persze egyes esetekben nagy riadalomra adott okot. 1894-ben például elterjedt a hír, hogy a trachomas honvédeket a Lúgos melletti sátortáborban fogják elhelyezni és gyógyítás mellett kiképezni. A polgármester beszámolója szerint a sátortábor a szőlőhegynél van, ami tele van mulatókkal, épületekkel, ahol az itt lakó vincellérek lányai szoktak ismerkedni a legénységgel, ami a polgármester szerint a fertőzés gyors terjeséhez vezethet. „Már most ily viszonyok között méltón aggódik minden család apa hozzá tartozóiért, mert teljes bizonnyal állíthatjuk, hogy a trachoma első sorban női cselédeinket fogja ellepni mert a nemi ösztönt teljesen elfojtani nem képes senki, s itt is a eriminalis statistikaban oly nagy szerepet játszó „keresd az asszonyt" elve fogja romlásba dönteni városunkat s környékét". Az ijedtség olyan nagy volt, hogy a képviselőtestület rendkívüli küldöttség menesztését határozta el, a polgármester pedig könyörgöre fogva a dolgot, így írt a Belügyminiszternek: „Kegyelmes Urunk! Megújítva könyörgésünket esedezünk, miszerint eddig vészmentes területet ne méltóztassék azon veszélynek kitenni, hogy az. megfertőztessék." - MOL K150-2564-I895-1V-167280-25546 97 MOL K150-IV-16-1893-93687 9 * BM 1889/33.455/VfII
