Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 202-205. (Budapest, 2008)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PÁLVÖLGYI Balázs: A trachoma elleni védekezés megszervezése Magyarországon (1884-1903)
nak kell megfizetniük, a betegséget eltitkolják, a gyógykezeltetésnek nagyrészt ellenszegültek, vagy legalább is az alól magukat minden kitelhető módon kivonták elannyira, hogy a kiküldött járvány-orvosokat is, miután eljárásuk a várt sikerre nem vezethetett, el kellett bocsátani." 26 A trachoma terjedését tehát nem sikerült megállítani, a községek betegápolási alapja nem tudott megbirkózni az új feladattal, mivel azonban a trachoma a honvédelem érdekeit sértette, új, hatékony megoldást kellett találni a fölmerült problémára. A tapasztalatok nyomán került sor a „Szemcsés kötőhártyalob (trachoma) terjedésének meggátlásárór szóló 1886. évi V. tc. megalkotására. 3. Az 1886/V. tc. A törvénycikkel az állam a közegészségi törvény által védekezésre kötelezett községek és törvényhatóságok mögé állva biztosította a trachoma-ellenes védekezés hatékonyabbá tételét. Az első és legfontosabb intézkedés a védekezés anyagi terheiröl szólt. Mivel kiderült, hogy a községek, törvényhatóságok, azaz az arra kötelezettek nem képesek a vagyontalan betegek gyógyköltségeinek terheit viselni, az 1875/III. tc.-által a bujasenyves betegekkel kapcsolatos költségek rendezéséhez hasonlóan, az új törvény a vonatkozó rendelkezést a trachomásokra kiterjesztette, vagyontalanság esetén pedig a gyógyköltséget is az államkincstárra terhelte. (1§) Az ország orvos-ellátottsága, illetve az orvosok felkészültsége miatt szükséges volt ú.n. utazó szemorvosok kiküldéséről intézkedni, kiknek feladata elsősorban a járvánnyal komolyabban érintett területeken a védekezés szervezésén és a gyógyításon túl a helyi orvosok képzése volt. 27 (2§) A törvény fölhatalmazta a belügyminisztert, hogy a hatósági-, a kör- és a községi orvosok számára továbbképzéseket szervezzen, gondoskodjon az orvosok tanfolyam idejére szóló segélyezéséről, valamint a különösen eredményes orvosok jutalmazásáról. (4§) Végül rendelkezett arról is, hogy a műtétet igénylő esetek és az olyan betegek számára, akik körül járványgócok alakulhatnának ki, valamint a kezelésben való részvételt megtagadók részére külön szemkórházat állíthassanak föl, vagy esetleg a már meglévő kórházakba helyezhessék el őket. 28 (3§) Mindezek költségét az állam viselte, ami pedig ezen kívül esett, arra a korábbi szabályozás maradt érvényben, azaz az állam csak az összes fizetésre kötelezett kiesése esetén vise lté a költségeket. 29 (18 7 5/III. tc. 10§) 1886/V. tc. indoklása. Az indoklás megemlíti, hogy a minisztérium egyelőre két orvos kiküldését határozta el, de úgy, hogy illetményüket nem határozzák meg, azaz lényegében napidíjas rendszerben, adott kiküldetésben határozzák meg fizetésüket. Az indoklás említi, hogy járványkórház berendezését nem tervezte a minisztérium, az intézkedés 3000 Ft-nyi összeg e célra való elkülönítésére szorítkozott, mivel a különösen érintett területeken (Nagybecskereken, Pancsován és Szabadkán) már fölálltak a helyi kórházakhoz kapcsolt járványkórházak. így a kincstárt egyelőre csak a vagyontalan betegek ápolási költsége terhelte. A törvény a trachoma-ellenes védekezés során szolgáltatott előlegeket is az új szabályozás hatálya alá vonta, tehát a korábban fölvett előlegeket már nem kellett visszafizetni a kincstárnak.
