Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)
ADATTÁR — DOCUMENTS - DÖRNYEI Sándor: Magyary-Kossa Gyula és Pataki Jenő levelezése
Kelemen úr adatát Széchenyiről én is ismerem, de ez természetesen nem elég annak a kimondásához, hogy syphilitikus volt. Hiszen jómagam is veszedelmes voltam (ezelőtt 3040 évvel!) az ú. n. szüzekre, anélkül, hogy a lueshez csak közel is jártam volna! A Bánfihunyadira 55 vonatkozó adat is nagyon érdekelne. Az illusztrációk dolgában: helyesen tetszik mondani, hogy engem nem annyira személyi, mint inkább a tárgyi vonatkozású anyag érdekel. De azért az előbbi is becses volna, ha még nem publikált érdekes és jó portrait, nevezetesebb orvosról, kivált ha costume tekintetében is jellemző. Most hirtelenében nem tudom megmondani, hogy (15 év előtt!) mit is kértem a gyulafehérvári könyvtárból? Valami magyar orvosi bejegyzés volt szóban, egy régi codexben. Majd rájövök, ha a jegyzeteimet és katalógusaimat átnézem, de ez nem kis munka (150 füzet!) Nem is tudtam, hogy Veress Endrével sógorságban tetszik lenni! Bámulatos munkásságú ember! Nagyon tisztelem, bár nincs szerencsém személyesen ismerni. 56 Évek előtt az Akadémia levéltárában kutatva találtam Pataki Sámuel, kendilónai orvos 57 érdekes kéziratát (1738.okt.6.) „A pestisről való vékony opinióm" címűt, melyet úgy vélem - gr. Teleki Lászlóhoz 5 * intézett. 10 l A oldalra terjed. Tetszik ismerni? Pár év előtt tetszett nekem küldeni egy patikaláda fényképét. Nem tetszik tudni mikorról való és kié volt? (Most ezekről a kézi patikákról szeretnék egyetmást írni valamelyik gyógyszerészi lapnak s oda bevenném ezt a képet is. 59 Bizony szép feladat volna a magyar orvostudomány történetének megírása! - de ettől én már elkéstem. 62 éves múltam s nekem is megvannak a magam kisebb-nagyobb somatikus akadályaim (arteriosklerosis, coccygodynia, ischias - nem tudok se ülni, se állni, se járni 2 év óta, sőt még a fekvés is igen keserves - és mindehhez egy kis - ulcus ventriculi,..\) Ezt már a fiatalabbakra kell hagynunk, mi csak gyűjtsük az ő számukra minden erővel a szép épülethez való apró téglákat! Én azt hiszem, hogy Győry Tibor barátom nagy köszönettel venné, ha t. Kolléga Úr az ő lapjában („Népegészségügy") közölné azokat az érdekesebb (erdélyi orvosoktól való) leveleket, melyekről írni tetszett. (Gy. T. minist, tanácsos, egyet, rk. tanár, VIII. Sándor-tér 3, II. em.) O nagyon lelkes magyar medikohistorikus és szereti az efféléket. Előbb azonban mindenesetre kérdést kellene hozzá intézni. Ami a könyvek eladását illeti, hát bizony most már én is azt hiszem, hogy nehezen fog az menni. Magam is el akartam adni egy csomó könyvet, 60 részint helybeli antiquariusoknál, részint az ú.n. vagyonmentő-aukciókon (ahol néha igen jó áron kelnek el a könyvek), de mindenütt csak azt akarták volna, hogy a könyvek javát kiválogassák, a többi ú.n. „szemetet" (antiquár-müszó!) pedig a nyakamon hagyják. Egy pár német 34 Lásd a 35. jegyzetet. 55 Lásd a 34. jegyzetet. 36 Lásd a 42. jegyzetet. - Később megismerkednek, sőt gyakori levélváltásukról is tudunk. 37 Pataki 1. Sámuel (1692-1766) a Pataki orvosdinasztia első tagja a külföldi egyetemeken is Teleki Pál gróf támogatásával tanult, hazatérve pedig először a Telekiek birtokán. Kendilonán kezdte orvosi működését. 5!t Teleki László (1710-1778) főkormányszéki tanácsos. 3y Magyary-Kossának ilyen írását nem ismerjük, a patikaládákról a Magyar orvosi emlékek 3. kötetében (336. és 476-477.p.) írt. Lásd a 16 jegyzetet. 60 Később az Orvosi Hetilapban (1936. 501. p.) ajánlja fel megvételre feloszlatásra ítélt könyvtárát. Nyugdíjazása alkalmával tekintélyes számú könyvet, folyóiratot ajándékozott intézetének. Az állatorvosi művek egy részét az Állatorvos Egyesület könyvtára vette meg. 1940-ben pedig számos intézményhez fordult könyvtárának eladása ügyében. Többször említett képgyűjteményét ugyancsak 1940-ben az orvoskari könyvtárnak adta el.
