Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

ADATTÁR — DOCUMENTS - DÖRNYEI Sándor: Magyary-Kossa Gyula és Pataki Jenő levelezése

9. PATAKI JENŐ-MAGYARY-KOSSA GYULÁNAK. 1927. MÁRCIUS 13. Kolozsvár 1927 márc 13. Igen tisztelt Tanár Úr! Több mint egy hónapja vett több kérdést tartalmazó levelére betegségem miatt válaszolok ily későn. Nem volt elég a nyáron a 6 hétig tartó otitis med.pur.-val párosult influenza, most is olyan influenza-szerü hurutos állapot szegzett ágyhoz. Erősen ráncigálnak, de nem megyek. - A feltett kérdésekre a következőkben válaszolok. Wesselényi életrajzát Kardos Samu 1905-ben írta, azaz akkor jelent meg két vaskos kötetben Bpesten a Légrádi testvéreknél. Rosz könyv. Különösen a betegségére vonatkozó adatok teljesen hiányoznak belőle. Még az általam neki felmutatott boncjegyzőkönyvről sincs semmi említés. Ezt a jegyzőkönyvet most nem találtam meg, de meg fogom találni, s akkor közölni fogom a Tanár úrral. A naplóját tavaly vagy tavalyelőtt adták ki, de az orvostörténeti szempontból érdekes adatokat mind kihagyták belőle. Kelemennél

40 lévő példányban mind meg vannak jelölve a helyek, ahonnan kihagytak valamit. Amit én küldtem, csak kis részlet, a többit is szívesen kijegyzem, ha arra a Tanár Úrnak szüksége lesz, mert az eredeti napló itt van az Erd. Muz. Egyl. levéltárában. Kelemen hiszi, de nem tudja, hogy Széchenyinek is volt luese, mert időnként lehangolt, sőt kétségbeesett kedélyállapotban volt, miket ő fekete napoknak mondott. Aztán egyik nőtestvére egyszer (neki magának v. másnak:) azt mondta volna, hogy ha majd a túlvilágon megjelenik (t. i. Sz. I.) s meglátja egy angyal, gyorsan intézkedik, hogy azonnal zárják el azt a 600 szüzet. A Bánfihunyadira vonatkozó levelet nem ismerheti senki, közölve nem volt, egy angol írta Londonból, s B.-ra tartalmaz egyes adatokat, pl. hogy B. valami egyesületet alapított vagy valami ilyesfélét. A levelet most nem tudja K

41

. hol van, de elő fog kerülni. Szülőszéket én sem láttam soha életemben, de érdeklődni fogok utána főleg majd a nyáron, vidéken. Az illusztrációkra lesz gondom, ha ugyan ilyeneket találok. Mert hát gondolom nem nem [!] személyi vonzásúak kellenek, hanem az orvostanra, gyógyításra vonatkozó képek. Erre vonatkozólag alkalom adtán részletesebb tájékoztatást kérek. Gyulafehérvárt egyszer voltam, de a papkönyvtáros nagyon előzékeny és kedves volt s a mit kértem le is irattá egy diákkal s elküldte. Még ebédre is ott marasztott. Igaz, hogy Veress Endre

42 sógorommal voltam, aki régi ismerőse volt. Csak azért említem, mert nem lehetetlen, hogy le fogok menni Gyf.-ra s ha most volna valami kérdezni valója a Tanár Úrnak, szívesen eligazítanám. Ugyanis a dédatyám adott 1771-ben több ízben orvosi véleményt Thoroczkay György impotenciája felől a Teleki Annával folytatott váló perében, de nekem csak első orv. véleménye van meg, a többit ott vélem megkaphatni.

43 Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Magyary-Kossa hagyaték. 40 Lásd a 35. jegyzetet. 41 Kelemen Lajos. 42 Veress Endre (1868-1953) történész, Kolozsváron tanult, s egy ideig ott dolgozott az Egyetemi Könyvtárban. 43 Az említett szakvélemény közlése Házasság megszüntetése impotencia miatt címmel az Orvosi Szemle 1935. évfolyamában (91-95.p.) és P.J.: Erdélyi orvoslás 374-379,p. Mindkét helyen a szereplő házasfelek csak T.G, báró és T.A. grófnő megjelöléssel szerepelnek.