Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KICSI Sándor András: A beteg szó eredetéről

bolnav 'beteg' és boalá 'betegség' szókat, és az utóbbi pár maradt meg az irodalmi nyelvben. A beás cigányok archaikus erdélyi vagy bánáti román eredetű nyelvjárásában bityág 'beteg' és bityisug 'betegség' (Orsós 1997: 19). Hadrovics László mutatott rá (1985: 143-5, 1992: 216), hogy az 1536 óta adatolható szebhorvát beteg 'betegség' magyar jövevényszó (a betezan 'beteg' és más származékszók mellett), és annak bizonyítéka, hogy a kfh. szó a magyarban főnévként honosodott meg, de "honosító képző" gyanánt -ség képzőt vett fel, majd a betegség 'Krankheit' főnévből következtették ki a beteg 'krank' szót. A magyar beteg szó egyébként némi további elterjedést mutat a kárpáti áreában (Bernstein et al. 1981: 65). Mollaynál már a 16. században meglevő magyar betegségnevek közül a csúz és az orbánc is kfh. jövevény szókként szerepelnek. (E két etimológia kidolgozásában szintén Hadrovicsnak vannak döntő érdemei.) A szintén csak 1500 körültői adatolható, sokáig uráli örökségként számontartott süly, suj betegségnév is talán kfh. eredetű, forrása pedig a kfh. schule, schule 'ló szájbetegsége' lehet (MhdTWb. 188, Tálos 1983). A mai német krank 'beteg' jelentésű szó kfh. előzménye, a kranc jelentése 'gyenge' volt (MhdTwb. 114), a legáltalánosabb 'beteg' jelentésű szó pedig a siech volt (MhdTwb. 193), amely (főleg a siechend 'gyengélkedő' igei alakban) megmaradt olyasféle használatban a krank mellett, mint a magyarban a kórságos és nyavalyás a beteg mellett. (A rokon nyelvekben jobban megőrződött, például holland ziek, svéd sjuk, angol sick 'beteg'.) A kfn.ben nemcsak wê-tac, hanem siech-tac is létezett 'betegség' jelentésben; az utótag km. tac, tag jelentése pedig nemcsak 'nap' (mint a mai német Tag szóé), hanem általában 'idő' is lehetett (például nie tac 'soha') és olyan kifejezésekben is előfordult, mint ein leider tac 'kín, fájdalom', szó szerint 'kínos nap' (MhdTwb. 223). SÁNDOR ANDRÁS KICSI, MA. ethnolinguist H-1071 Budapest Peterdy u. 31. HUNGARY SUMMARY This short lingustic article analyses the possible etymologies of the Hungarian word „beteg" ('ill'). Summarizing former attempts to give an etymology of the word, based on evidences author concludes, that the Hungarian word probably rooted in the German weh-tag or wêtac, 'the day of pain ' which had a similar meaning in the medieval German as well.