Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 200-201. (Budapest, 2007)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - IZSÁK Sámuel: Paul Ehrlich kolozsvári vonatkozásai

Meglátásom szerint az Experimentelle Chemotherapie der Spirillosen fordítása, valamint Ehrlichnek a kemoterápia megszületését felvázoló kísérőszövegei (Előszó és Zárószó) orvostörténeti szempontból úgy is értékelhető, mint a korabeli magyar tudományosság tiszteletadása az ehrlichi életmű iránt. Marschalkó professzornak tehetséges munkatársai voltak, akik közé tartozott Coriolan Tátani román nemzetiségű I. asszisztens (adjunktus) és Goldberger Ede tanársegéd. Mindketten a Bőr és nemi betegségek klinikájának Marschalkó által felkarolt kemoterápia szellemében munkálkodtak. Tátani később a kolozsvári román nyelvű egyetem dermatológia professzora lett, míg Goldberger a kolozsvári Zsidó Kórház bőrgyógyász főorvosaként magángyakorlatot is folytatott. A két világháború között a Romániához tartozó Erdélyben folytatódott az Ehrlichkultusz, hiszen ő volt a Salvarsan- és a Neosalvarsan-terápia, a vérbaj sikeres gyógyításának megvalósítója. A háború következményeképpen elterjedt szifilisz leküzdése érdekében széles körű tevékenység bontakozott ki. Ebben a helyzetben szükséges volt megragadni minden rendelkezésre álló lehetőséget, felvilágosító, nevelő eszközt. 1920-ban Janovics Jenő, a Kolozsvári Magyar Színház igazgatójának filmstúdiójában megrendelésére készült el a Világrém című szifilisz elleni filmdráma, amelynek forgatókönyvét az európai hírű járványszakértő, akkor Kolozsváron vendégtanárként tartózkodó Constantin Levaditi, a Pasteur Intézet munkatársa és tanítványa, Gyalui Jenő kolozsvári szigorlóorvos írták. A film bemutatása előtt Levaditi bevezető előadást tartott, amelynek során a szifilisz gyógyításában szerepet játszó Paul Ehrlich neve is elhangzott.

8 A két világháború közötti Erdély kultúrtörténetéhez, azon belüli orvostörténetéhez tartozik a Marschalkó tanítvány dr. Goldberger Ede (1887-1959) által kezdeményezett zsidó orvostársulat megszervezése. 1930. márciusában több kolozsvári közismert zsidó orvos közreműködésével megalapította a Zsidó Orvosok Körét

9 A Zsidó Orvosok Köre 1930. november 30-án tartott második szakülésén a kör elnöke, Goldberger Ede a tagság általános jóváhagyásával és tetszésnyilvánítására bejelentette, hogy ezentúl tevékenységét Paul Ehrlich Zsidó Orvostudományi Társulat (ZSOT) néven fogja folytatni. Szaküléseinek beszámolói rendszeresen jelentek meg az Orvosi Szemlében (1928-1938), amit Herschkovits Izidor alapított, és mint főszerkesztő, Pataki Jenő főmunkatársával közösen vezetett. A Paul Ehrlich Orvostudományi Társulat 1931. március 14-i szakülése ünnepi jellegűvé vált, mert a társulat nevét adó Paul Ehrlich emlékének áldozták. A ZSOT ezen emlékezetes szakülésén dr. Goldberger elnök terjedelmes, alaposan dokumentált szakelőadást tartott Dr. Ehrlich Pál orvos professzor élete és munkássága címmel. Ez az Ehrlichhel foglalkozó részletes magyar nyelvű előadás az Orvosi Szemle hasábjain 10 oldalnyi terjedelemben jelent meg. Alkalmat erre Ehrlich születésének 77. évfordulója adott.

10 Különkiadása napjainkban már orvostörténeti értékű ritka bibliofil nyomtatvány, közkönyvtárainkban sem található meg. A kolozsvári Zsidó Orvosok Körének létrehozása, majd annak folytatása, a Paul Ehrlich Zsidó Orvostudományi Társulat megalapítása egybeesett a romániai jobboldali, szélsőséges, ' Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története (1903-1930). Bukarest, 1980, 111-1 12, 158-159. 9 Újkelet, 1930. november 18., 6. 10 Goldberger Ede: Dr. Ehrlich Pál orvos professzor élete és munkássága Orvosi Szemle (Kolozsvár), 1931. május 15., 5. sz., 153-166.