Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DÖRNYEI Sándor: Az első orvos a magyar országgyűlésben, Zomborcsevics Vince

javaslat, a szabadelvű reform elfogadását. Politikai tájékozottságát bizonyítja, hogy hivatkozik Anglia írországi intézkedéseire, s bírálja azokat.

9 A tulajdonképpen csak pár hónapig tanácskozó országgyűlés folyamán még egyszer találkozunk Zomborcsevics nevével a naplókban: 1848. április 7-én a Pozsonyba érkezendő király fogadására megválasztott „országos küldöttségnek" egyik tagja lett.

10 De ki is volt követi szereplése előtt és után Zomborcsevics Vince? Szabadkán született 1810. január 22-én." Édesatyja Zomborcsevics Marian bunyevác polgár, „vice camerarius", vagyis város alpénztáros. Édesanyja Piukovics Agnes volt. Fivére, Ferenc 1839-ben városi aljegyzőként lesz Szabadka országgyűlési követe, őt követte ebben a megbízásban Vince. Ferenc később ügyvédként működött Szabadkán. Túlélte bátyját, hiszen Vince őt kérte fél végrendeletének végrehajtására. Zomborcsevics Vince szülővárosában végezte el a középiskolát, majd a pesti egyetemen folytatta tanulmányait: előbb a filozófiai tanfolyamon, majd 1826-tól az orvosi karon. Ahogy abban a korban számosan tették, tanulmányaikat részben a bécsi egyetemen végezték, voltak, akik csak a diploma megszerzése érdekében mentek a császárvárosba. Zomborcsevics is Bécsben tanult az első év után. A doktori oklevelet azonban Pesten szerezte meg 1832. április 24-én. Latin nyelvű értekezésének a címe: Medendi methodus derivans. Ebben az „elvezető" gyógymódot ismerteti, vagyis azt a kezelési eljárást, amikor a szervezet más részén előidézett betegséggel igyekszenek az alapbetegséget „elvezetni".

12 A nagy kolerajárvány alkalmával 1831-ben már itthon, de még medikusként - négy társával a Hajdú kerületbe küldték „koleraorvosnak". Szülővárosa már a diploma elnyerése előtt megválasztotta - a nála nyolc évvel idősebb Kovács Antal mellé - városi másodorvosnak. Orvosi működésének egy apró esetét írta le önéletrajzában Giergl Henrik, a később neves üvegmüves.'"' Ezt érdemesnek találtuk kissé részletesebben ismertetni, mert betekintést nyújt a kor orvosi gyakorlatába. Giergl 1843-ban Szabadkán tanulta az üveges mesterséget. „Akkor még ügyetlen fickóként" munka közben egy nagy üvegszilánk átütötte a csuklóját. Az erős vérzés miatt seborvosért küldtek, aki bekötözte a sebet, de javaslatára Zomborcsevicshez fordultak további kezelésre. Hozzá Pesten lakó édesanyja már korábban beajánlotta Gierglt. „4 vérzést csak úgy lehetett elállítani, hogy naponta szorgalmasan pályázták be a kezemet, amitől ujjaim megdagadtak és elkéküllek, mivel a sebkötés akadályozta a vérkeringést - írta Giergl, majd folytatta - 14 nap múltán Pestre utaztam orvosommal, dr, Zomborcsevilcsel együtt, aki maga is tele volt aggodalommal kezem állapota miatt. Az ő kocsiján mentünk Bajára, ahonnan gőzhajóval utaztunk tovább." Pesten Giergl egyik rokona „megérkezésem után mindjárt Dr. Bééhez 14 sietett, az egyik legügyesebb orvoshoz, aki l) Felséges Első Ferdinánd... által... összehívott magyarországi közgyűlésnek naplója. Pozsony 1848. 69-70. 10 Uo. 227. " A külön nem jegyzetelt életrajzi adatokra Id. lványi idézett művét, továbbá Tones Gusztáv: Dr. Zomborcsevics Vince és könyvtára. In: Szabadka kir. város községi főgymnasiumának értesítője az 1900-1901. tanévről. Szabadka, 1901. 1-56. és Dévavári Zoltán: A könyvek nagy szerelője (Zomborcsevics Vince). 7 Nap (Szabadka) 1986. 44.sz. 28-29. - Ugyanaz kötetben: Dévavári Zoltán: Régi házak, régi történetek. Bp., 2000. 12 Dörnyei Sándor: Régi magyar orvostörténeti értekezések. 1772-1849. II. köt. Bp., 2001. 252. Ij Giergl Henrik: Egy pesti polgár Európában. Bp. 2000. 40-41. Az eredeti német szöveg téves olvasata következtében Zomborcsevicset ezredorvosnak nevezik. M Johann Bee a budai helyőrségben szolgáló ezredes főorvos.