Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DÖRNYEI Sándor: Az első orvos a magyar országgyűlésben, Zomborcsevics Vince

AZ ELSŐ ORVOS A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSBEN, ZOMBORCSEVICS VINCE DÖRNYEI SÁNDOR Ismeretes, hogy a 19. század első felében Magyarországon az országgyűlésnek két háza volt: az elsősorban egyházi és világi főurakból álló „felső tábla", valamint a vármegyék, a szabad királyi városok és bizonyos egyházi testületek (káptalanok, apátságok stb.) képviselőiből, követeiből álló „alsó tábla". A feudális államban a városok képviselték a negyedik rendet, a polgárságot. Az 1840-es években - a polgárosodás erősödésének a hatására - indult meg az a mozgalom, hogy a megyegyüléseken a nem nemes honoráciorok (mai szóval értelmiségiek) is kapjanak szavazati jogot. Erről a kérdésről minden megye önállóan dönthetett. A viták során különböző álláspontok alakultak ki, s a döntés nem volt az országban egyöntetű és egyidejű. Zala megye már 1841-ben kimondta: „A szavazhatás joga kiárasztatott mind azon nem nemesekre is, kik tanulmányaik próbatételéről bizonyítvánnyal ellátvák, orvos- és sebésztanárokra s mérnökökre.^ Pest megye ugyanakkor még elhalasztotta az érdemleges döntést: „A seborvostanároknak ezúttal még azért nem adatván szavazat, mivel semmi adat sem volt a küldöttség kezénél, mellyből meg lehetett volna különböztetni, ki seborvostanár [doctor chirurgiae], ki csak seborvosmester [magister chirurgiae] ?"

2 Győr megye gyűlésében hangzott el a honoráciorok mellett: „honoratiorok az értelmesek, s ki merné az értelmiség koronáját tapodni?''''' A nemesi vármegyék tehát ebben az időben még csak a megyegyülésekre kezdték beengedni a honoriáciorok közé tartozó orvosokat, országgyűlési követségről náluk még szó sem volt. Más volt a helyzet a szabad királyi városokban. Itt a szavazati jog feltétele nem a nemesi származás, a nemesi birtok vagy egyházi méltóság, hanem a városi polgárjog birtoklása volt. A szabad királyi városi rangot megadó királyi adománylevélben meghatározott privilégiumok közé tartozott - többek között - az országgyűlési képviselet. így történhetett meg, hogy 1847-ben a Pesti Hírlapban Karvázy Zsigmond szabadkai levelező tollából a következő hír jelenhetett meg: „Szabadka, ocí. 14-én. Tegnap volt követválasztásunk. Hatvan választott polgár és harminc polgárképviselő szavazása után Kuluncsics István főkapitány és Zomborcsevics Vincze városi főorvos nyerek el a többséget."* Ezzel Zomborcsevics Vince lesz az első orvos, aki országgyűlési követként részt vehetett az ország ügyeinek intézésében. 1 Hírnök 1841.aug.23. 2 Pesti Hírlap 1841. tavasz hó 5. J Jelenkor 1845. ápr. 12. 4 Pesti Hírlap 1847. okt. 19.