Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 198-199. (Budapest, 2007)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - SZIRMAI, Imre - GOSZTONYI, Georg: Conceps of Localization of Neurological Functions in István Környei 's Oeuvre. - (Az idegműködések helyhez-köthetöségének elméletei Környei István életművében)

Szentágothai J. .(1943) Die zentrale Innervation der Augenbewegungen. Arch. Psychiatr. Nervenkr. 116: 721. Szirmai I., Vastagh E, Szombathelyi E., Kamondi A. (2002) Strategic infarcts of the thalamus in vascular dementia../. Neurol. Sei. 203-204: 91-97. Vastagh E, Folyovich A., Arányi Zs., Bodrogi L., Tárczy M. (1996) Bal oldali thala­muslágyulás és komplex tekintési zavar (Left median thalamic infarct and complex gaze plasy) Clin. Neurosci. /Ideggy. Szle. 49:391-396. Vogt BA., Berger GR., Derbyshire S.W. (2003) Structural and functional dichotomy of human midcingulate cortex. European Journal of Neuroscience. 18:3134-3144. Wernicke C. (1874) Der aphasische Symptomenkomplex. Breslau, Cohn and Weigert. Noie: In several publications Környey used the equivalent of his first name in the corresponding lan­guages. The initial I. stands for István in Hungarian, St. stands for Stephen in German and Eng­lish, E. for Etienne in French publications respectively. ÖSSZEFOGLALÁS Környey idegrendszeri topográfiára vonatkozó felfogását közleményei alapján foglaltuk össze, négy témakörben: (1) az agytörzsi károsodások elemzése során felismerte a nucleus interstitialis Cajal és a nucleus commissurae posterions Darkschewitsch magok jelentőségét a vertikális tekintés szabályozásában. (2) Az aphasias tünetegyüttesek leírását az echolalia magyarázatával gazdagította, amelyet prefrontalis károsodást elszenvedett betegeknél fi­gyelt meg. Az echolalia jelenségét, a spontán beszéd gátlása mellett, kényszer és liberációs jelenségnek tartotta. Felismerte, hogy a beszéd-negativizmus az orbito-cingularis area körülírt kieséséhez csatlakozik és leírta a transcorticalis aphasiák két alaptípusát. A magyar szakirodalomban először foglalkozott a thalamus dementia tüneteivel. (3) Környey a tudat­zavarokat elsősorban gyakorlati szempontok szerint tárgyalta. Egyszerűen áthidalta a tudat­tal kapcsolatos esztétikai-filozófiai és biológiai felfogást, többek között felismerte a fehérál­lományi károsodások szerepét a tudatzavarok létrejöttében. (4) Egy híres magyar képzőmű­vészről írt egyedülálló pathographiájában elemezte a beszéd és a művészi teljesítmény viszonyát. Arra következtetett, hogy a súlyos aphasia mellett a művész megtartotta a képes­ségét, hogy eszméinek és érzelmeinek gazdag világát ki tudja fejezni, ugyanis rendelkezett a képszerű ábrázolás nyelvével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom