Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - SZENTI Tibor: Hódmezővásárhely egészségügye (1918-1950)
Az 1929. év a vásárhelyi egészségügy szempontjából azzal a fontos határozattal kezdődött, hogy a tanács a Kakasszéki Szanatórium épületének kivitelezésére Frecska János építész-tanár első díjat nyert pályázati tervét fogadta el. 29 Akadtak aggasztó jelenségek is, amelyek a kórház zsúfoltságát jelezték. Dr. Genersich Antal egyik tanácsülési felszólalásából megtudjuk, hogy a gyermekosztályon kényszerültek a többi osztályról kiszorult betegeket elhelyezni.' 0 Orr-fúl-gégészeti rendelő főorvosi állást rendszeresítettek havi 200 P. tiszteletdíjjal, amelyet dr. Kassay Dezső töltött be 1944-ig. Indoklás: „Az orr, fül és gége betegek száma évről-évre szaporodik, úgy, hogy ezen betegek számára külön rendelést kellett bevezetni."^ Kassay eleinte a sebészeti rendelőben és műtőben dolgozott, majd megkapta a külön osztályt, amely még a sebészet alosztályaként működött. Dr. Szappanos Mihály tiszti főorvost 1929. május 1-én végleg nyugdíjazták. Ö városunkban 1892. jan. 20-án lépett szolgálatba, és 37 év, 3 hónap, 10 nap szolgálati idővel rendelkezett. Ehhez számították még a „főiskolát" végzetteknek járó plusz 5 évi kedvezményt. Ezzel együtt 44 évet, 6 hónapot és 10 napot teljesített.'- Dr. Cseszkó Gyula a debreceni Tudományegyetemen végzett, 1929. febr. 23-án kapta meg a diplomáját. Városunkban rövid ideig dolgozott. A leydeni egyetemre ment tanulni. 1 ' Végül megtudjuk, hogy az Országos Mentő Egyesület 2 ezer P. befizetés után városunknak a második mentőautót adta.' 4 Az év legnagyobb egészségügyi eseményét Ördögh Béla így foglalta össze: ,, 1929-ben új épületek felhúzásával, régiek bővítésével, rekonstrukcióval kialakult a mai épületegyüttes, ami a kor követelményeinek, szokásainak megfelelően pavilonrendszerben épült. Az építkezés befejeztével a kórház 384 ágyas lett. s a következő osztályokkal rendelkezett: be/gyógyászat 64 ágy, sebészet 64 ágy, szülészet-nőgyógyászat 40 ágy, szemészet 50 ágy, csecsemő- és gyermekosztály 32 ágy, bőr- és nemi beteg osztály 50, fül-orr-gége osztály 40 ágy J , elmeosztály 24 ágy, a fertőző osztály 20 ággyal rendelkezett. A laboratórium az új épület III. emeletén kapott helyet. Kgyj. 1929/39. (Lásd még a Pm. ein. ir. 1928-ból, a 130, 885, 1719, 2507, valamint a tervek elbírálására vonatkozó 5161, 5652, 5692, 5763 és 5658. sz. iratokat ) 30 Kgyj. 1929/168. 3 Kgyj. 1929/362. és 411. Dr. Kassay Dezső a „Szegedi M. Kir. Ferencz. József Tudomány Lgyetemen" 1926. szept. 15. napján szerzett „orvosi oklevelet" (diplomát.) 1944-ig szolgált kórházunkban. Ö alapította meg a gégészeti osztályt. 1944-ben külföldre távozott, és a floridai Sarasota városában élt. Professzorként halt meg. 32 Kgyj. 1929/188. 33 Kgyj. 1929/410. Dr. Cseszkó Gy. a feleségével, Eőrhalmi lladady Emmával és négy gyermekével, a holland református misszió ösztönzésére, 1931-ben Indonéziába (akkor még Holland-India) költözött. A szigetvilágban gyógyította a malájokat. 1944. tavaszától, amikor a japánok elfoglalták a szigeteket, fajgyűlöletből kivégezték a fehéreket, de irtották a bennszülötteket is. Az orvost Tonsen Lanabában internáló táborba vitték. Bombatámadás során megsérült. A toadanai kórházban 1945. márciusában tetanuszban meghalt. Feleségét Sanghiban megkínozták, verték, tengervizet lélegeztettek be vele, és az így felpuffadt testére ráültek. Mindkét kezéről az ujjait kitépték, majd lefejezték. A négy gyermeket hindu dajkájuk bújtatta az őserdőben, míg sikerült nekik egy hadihajón Ausztráliába, onnan Hollandiába vándorolni, ahol a királyi ház nevelte és taníttatta őket. Az egyik lány, Van de Beekné Cseszkó Emma Ottawába, Kanadába került. Itt mondta el szörnyű történetüket Tóth Kálmánnak. („Vásárhelyi orvospár mártírhalála Malájában." Emlékezés dr. Csezskó Gyulára és feleségére. Teológiai Szemle. [Református zsinati folyóirat] 1985/6. 357-359.) 34 Kgyj. 1929/464. 35 Más forrás szerint 36 ágyas. Lásd: Kgyj. 1936/194. Az osztály 1930. ápr. hónapban nyílt meg. Kgyj. 1937/287.
