Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - SZENTI Tibor: Hódmezővásárhely egészségügye (1918-1950)

Érdemes lesz arra is fölfigyelni, hogyan csökkent a közgyűlés betegellátással, egészségüggyel foglalkozó anyaga, és miként módosult általános, gyakran alibi intézkedésekre, „WC-ügyekre". Nagyon sok leírat érkezett a Népjóléti Minisztériumtól, amelyekben a legkülönbözőbb jelentéseket, fölméréseket, adatszolgáltatásokat kérték és adták. Megindult az egészségügy bürokratikus túlszabályozása. Amíg a városi apparátus kiszolgáltatott és minőségileg folyamatosan változott, a vásárhelyi orvosok, különösen a kórháziak mindent megtettek azért, hogy a betegellátás minél hamarabb elérje a régi szintet, sőt fejlődést mutasson. Ismét dr. Ördög Bélát idézzük: „A II. világháború után a városba visszatérő dr. Ormos Pál főorvos kapott meghívást a kórház vezetésére. Az ő feladata volt, hogy a háború utáni nélkülözések, ellátási zavarok közepette biztosítsa a betegellátás feltéleleit. Kiváló szervező munkájának köszönhetően rövidesen helyreállhatott a gyógyító munka, betegélelmezés, a gyógyszerek biztosítása. A kórház megkezdte osztályainak a szükségletekhez mért átszervezését és fejlesztését. Az ágyak száma 1948 után 533-ra, 1950-ben 674-re, 195l-ben 704-re növekedett.

102 Ennek megfelelően a kórházi dolgozók létszáma is nőtt: 1940-ben 89 fő, ebből 17 orvos és 31 szakdolgozó, 1950-ben 231 fő, ebből 30 orvos és 72 szakdolgozó, 1960-ban 402 fő, ebből 39 orvos 191 szakdolgozó. Dr. Heller István lett a gyermekosztály vezetője. A sebészeten dr. Láng Imre, az ország egyik legkiválóbb agysebésze, később a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára [1941-1952 között dolgozott itt], akit dr. Mezey József követett az osztály élén. Itt dolgozott dr. Kukán Ferenc későbbi szemész egyetemi tanár is, akit dr. Csillag Ferenc váltott fel az osztályvezetésben. " 1945. április 15-töl így módosult a kórházi ellátás anyagi terhe. A közös szobában ápoltak esetében egy nap/főre jutó befizetés összege: 20 P, a különszobában 30 P. Ugyanakkor az ápolók havi bérét 80 százalékkal fölemelték.

104 Kórházi Bizottságot választottak. Ennek elnöke, Kiss Pál polgármester. Szakmai tagjai: dr. Ormos Pál kórházigazgató-főorvos és dr. Fáry Béla tiszti főorvos.

105 A városban korábban 14 gyógyszertár működött. Ebből 1, a Kristó Nagy Istváné „reáljogú", amelyet az államosításkor végleg megszüntettek. A háború alatt 7 gyógyszertárt a tulajdonosai elhagytak. Ezeket többnyire kifosztották, a gyógyszerészek nem tértek vissza.

106 1945-ben a városban volt 17 hatósági szülésznő, ebből 5 városi és 12 fő körszülésznő. Magánbába 9 fő.

1 Látszatfejlődésről van szó, hiszen a kórház falai nem voltak gumiból, hogy kijjebb tolják, építkezés nem folyt, hanem a nagyon fontos kiszolgáló-, gyakran öltöző helyiségeket, orvosi szobákat stb. vették el, ill. helyeztek el bennük betegágyakat az infrastruktúra, a légkubus és a terület bővítése nélkül. így nem egy kórteremben az ágyak kettesével egymás mellé kerültek, ami azt jelentette, hogy az egyik betegnek jobbról, a másiknak balról lehetett az ágyát megközelíteni, ez pedig a gyógyító és ápoló személyzetre is súlyos terheket rótt. (Megjegyezzük még, hogy dr. Dr. Ormos Pál 1945. február 4-én Pestről tért haza, és átvette a kórház vezetését. Dr. Fáry Béla tiszti főorvosi kinevezést kapott.) 103 Dr. Ördögh B. 1998. 1 5-16. (Megjegyezzük, hogy dr. Csillagh (így!) egyetemi magántanári kinevezést kapott.) 104 Kgyj. 1945/16. 105 Kgyj. 1945/34. (Megjegyezzük, hogy a különböző demokratikus bizottságokban igen sok pártpolitikus vett részt, akiknek semmi tapasztalata és főleg képzettsége sem volt a szakmai munkákhoz. Pl. a Közegészségügyi Bizottságban az egyik ilyen személy Borsi János kőműves-segéd, szocialista veterán volt.) 100 Tfo. ir. 884/1945. 107 Tfo. ir. 898/1945.