Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon

hydromaniává, a vízszenv vízdühhé lőn, melly a jó ügynek annál inkább árthat... " 3 Cikke végén kora akadémikus orvostudományának megtisztulás' folyamatát, a vegytan, a mikro­szkopikus vizsgálatok és a boncolás segítségével bekövetkező fejlődését dicsérte. Azok az orvosok, akik ezt nem látják át, ráadásul még kapzsiság is fűti őket, „minden újon mohókig kapván, minden új rendszernek, és divatgyógymódnak hódolnak. " 5 1840-ben Paczek Józsefnek, a szatmári orvosegyesület tagjának előadását is megörökí­tette és közreadta az Orvosi Tár. 0 is azt vallotta, hogy a józan észnek inkább rendet kelle­ne tennie a különféle orvosi irányzatok között, nem pedig szaporítani azok számát. „Hány új meg új rendszer, gyakran legnevelségesb, lépett már föl az orvosi színhelyre, büszkélked­vén mindenik egyszerűségével, tisztaságával, s gyógybiztosságával"' 36 - sóhajtott fel mél­tatlankodva az előadó. Mindaz, ami ezekből jó volt, az „anyatudományf' gazdagította, a haszontalant pedig a józanabb utókor a semmibe taszította. Példaként felhozta Friedrich Hoffmann „mechanico-dynam icum"-rendszerét 1 1 ', amely eklektikus gyógyító rendszer volt. Majd a seregszemlét így folytatta: „A nedvkórtant (pathologia humoralis ) elhomályosító a Brownianismus, mellyel ismét feledés sírjába sülyeszte a természetbölcselkedés fénye (philosophia naturae 3 ), egyszersmind rémként kezde köpdesni a furcsa Mesmerismus, míg kisült, hogy alapitója - Mesmer - egy ön magát csaló ábrándozó, s csudatételei egy beteg képzelő tehetség szülöttei, s állati magnetismusa ábrándozás. Új időkben látjuk ismét a vérszomjas Broussaismust, az ellenösztönös (contrastimulus) Rasorismust, de legnagyobb álmélattal látjuk még mindig kínlódni Hahnemannak hasonszenvtanát. Legújabb hősök Morisson, Priesznilz Vincze, és Le Roy. " >0 Az általa számon tartott divatos, alternatív irányzatok tehát a következők voltak: brownianizmus, Schelling-féle természetfilozófia, mesmerizmus, broussaizmus, rasorizmus, hasonszenv, Morrison gyógymódja, Priessnitz-féle vízgyógyászat, Le Roy módszere. A természettudományoknak általában javukra válik a sokszínűség - vallotta Paczek doktor -, de az orvostudomány ez alól kivétel. Egyedül a hosszas tapasztalat bizonyíthatja egy orvosi módszer sikerét, létjogosultságát. A valódi orvos tehát ragaszkodjon a jól bevált hagyo­mányhoz, emellett pedig legyen eklektikus: a jót, a hasznosat mindenünnen fogadja el és használja. Dr. Rechnitz János a Budapesti Királyi Orvosegyesület 1842. április 30-i ülésén felol­vasta értekezését, ami az Orvosi Tár-bon nyomtatásban is megjelent június 19-én. Az érte­kezés témája az ún. „élettani iskola" kritikája volt. Ez az akadémikus orvosi irányzat abban a korban a legtudományosabbnak hatott, hiszen felhasználta a bonctan, a mikroszkopikus vizsgálatok, a vegytan, valamint a hallgatódzás és kopogtatás által nyert vizsgálatok ered­ményeit is. Rechnitz azonban szkeptikusan viszonyult a kísérletes, fiziológiai gyógytan ,5J Uo. 6. 155 Uo. 8. 156 Lásd a 27. lábjegyzetet, 35. b7 Friedrich Hoffmann (1660-1742) mechanikus kórtani modellje szerint nincs a szervezetnek öngyógyító képes­sege, a betegségeket minden esetben külső beavatkozásokkal (nyugtatással, görcsoldással vagy roborálással, kiürítéssel, Fizikoterápiákkal stb.) kell helyreállítani. bK A középkorban általánosan elterjedt orvosi felfogás szerint a test nedvei ill. azok aránya befolyásolja az egész­séget vagy betegséget. 39 Friedrich Schelling természetfilozófiája 160 Uo. 35-38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom