Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - KÖLNEI Lívia: Az alternatív orvoslás kezdetei Magyarországon
met: „ Minthogy a víz igen nagyon közönséges, és mindennapi, épen azért annyira ösmeretlen. Ha csak Parisból kellene is hozni franczia név és pecsét alatt, bizonyosan többen ösmernék. Az emberek életmódja egyre távolodik a természetes életmódtól, egyre silányabb körülményeket teremtünk önmagunknak - írta Bartha Károly. Divattá vált a beteges alkat, a mesterséges italok és ételek. Az orvostudomány elromlásának is az a legfőbb oka, hogy az orvos gátolja a természetes gyógyulási folyamatok lezajlását erős kémiai szerekkel, elnyomott tünetekkel. „ Lelkiösmeretesen meg kell vallanunk, hogy mentül nagyobb kincset nyertünk századok óla számtalan hasznos orvosi szerek föltalálásában, annál többet vesztettünk abban, hogy (...) magának a bölcs természetnek czéljait, foglalatoskodásait kevesebbé vizsgáljuk. " h9 A sok - mesterségesen is előidézett - betegség ellen egyetlen gyógymód Bartha szerint, ha visszatérünk a természetes életformához és orvosláshoz. Úgy vélte, ennek érdekében a vízorvosok (hidropaták) tettek a legtöbbet. A nagy megújulásnak, a gyökerekhez való viszszatérésnek egyszerre valós és jelképes kulcsfigurája Priessnitz: a tanulatlan parasztból lett orvos, „ki az orvosi tudományt nemesítse, midőn rnéir az annyira elfajzott, hogy belőle üres képzelemnél több nem maradt". A tanulmány második része, amely már az Orvosi Tár következő számában jelent meg, a víz fizikai és kémiai sajátosságait vette sorra, megindokolva különleges alkalmasságát a gyógyításra. / 0. A rudnói „ csodadoktor A vízgyógyászatnál ismertetett beadvány, amit 1848 májusában több megyei főorvos írt közösen az orvosi kar megreformálásának ügyében, említette „a rudnói csodadoktor"-t. Ez a cikk felidézte, hogy amikor a hivatalos orvosok egy csoportja kérvényezte a helytartótanácsnál Madva Ferenc (és Priessnitz) gyógyító módszerének betiltását, „elkezdődött a népvándorlás Rudnó felé, láttuk ezek közt hazánk olygarchiáját, aristocratiáját, láttuk első méltóságú theologusait és verbőczyusait [jogászait] zarándokolni, hallottuk útközben ima helyett tudományunkat gúnyolni, és miért? mert kényszeríteni akartuk, hogy általunk orvosoltassák magokat... " Ki volt ez a gyógyító lelkész? A szlovák pap, Madva Ferenc az 1830-as, 40-es évek egyik legnépszerűbb természetgyógyásza volt. Betegek százai zarándokoltak hozzá a Garamszentkereszt közelében fekvő kis szlovák faluba, Garamrudnóba. Egyik legközvetlenebb írott forrásunk az ö működéséről Arányi Lajos könyve: Rudnó és lelkésze 1844 és 1845-ben iji . Arányi a hivatalos orvostársadalom képviselőjeként, de inkognitóban utazott Rudnóba. hogy megfigyelje a különös gyógyító munkáját. Madva Ferenc a diagnosztikában a testi tünetek megfigyelésére és különleges - néha valóban meglepően éleslátó - belső megérzéseire hagyatkozott. Főként saját összeállítású gyógyszerekkel, gyógynövényekkel orvosolta betegeit. I2íi Orvosi Tár 1848. 11. kötet 15. SZ. 225. l2 "Uo.23L 130 Lásd a 127. lábjegyzetet! Ijl Adatait lásd a felhasznált irodalomjegyzékében! További tanulságos forrásmunkák még: Nagy Ignác: A rudnói csoda. In: Életképek. 1844. II. 3. és Kossuth 1844. májusi levele Wesselényihez. Indézi Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. II.köt. Bp. Hggenberger. 1929. 137-138.
